Mint ismert, árrésstopot vezet be a kormány harminc alapvető élelmiszerre, az érintett termékek értékesítési ára maximum 10 százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat. Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban az intézkedést azzal indokolta, hogy az élelmiszer áraknak csökkennie kellene (februárban azonban éves összevetésben átlagosan 7,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. A kormányfő szerint az alábbiak miatt lenne indokolt az árcsökkenés:

  • elindultak a béke felé vezető tárgyalások az ukrajnai fronton (egyelőre a tűzszünetről egyeztettek)
  • többször járt az euró árfolyam 400 forint alatt (péntek délután 399 körül mozgott a jegyzés)
  • az energiaárak csökkentek – az igazi áttörésre azonban még várni kell: a holland energiatőzsdén a földgáz jegyzésára a februári csúcstól ugyan korrigált lefelé, de még mindig 65 százalékkal magasabb, mint egy éve; a hazai zsinóráram pedig 25 százalékkal drágább, mint 2024 márciusában 

A haszonkulcsról és árrésről szóló viták közben azt is érdemes megnézni, hogy a kereskedelmi láncok mellett nem mutatkozik-e túl nagy haszon az élelmiszergyártóknál, -feldolgozóknál, vagy az importőröknél. Van ilyen vélemény, elsősorban politikusoktól, Varjú László DK-s képviselőjelölt közleménye szerint arról van szó, hogy 

az áremeléseken kizárólag a legnagyobb hazai élelmiszeripari cégek gazdagodnak: Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor élelmiszeripari cégei, mint a Talentis Agro Zrt., a Gallicoop pulykafeldolgozó, a Viresol Kft., vagy a Pick Vállalatcsoport. 

Élelmiszergyártók mérlege: alacsony a profitráta

Az Economx által vizsgált cégek eredménykimutatása szerint azonban a hazai piacon nem jellemző a nagy nyereség az élelmiszeriparban. Nyilvánosan elérhető például a Bonafarm csoporthoz tartozó Pick Szeged 2024 első féléves beszámolója, amely szerint a társaság közel 40 milliárd forint árbevételt ért el az üzleti év első hat hónapjában, amelyből több mint 31 milliárdot tettek ki a gyártás közvetlen költségei (alapanyag: 24 milliárd, szolgáltatások: 7,4 milliárd). A bérek és az amortizáció levonása után megkapjuk az üzemi eredményt, amely mindössze 2 milliárd forintra rúgott, azaz a vizsgált időszakban a Pick Szeged üzemi profitmarzsa mindössze 5 százalék volt. A cég pénzügyi eredménye (vélhetően az exportértékesítésen realizált árfolyamnyereségnek köszönhetően) 2,4 milliárd forint pozitívum volt, így az időszak nettó profitja végül megközelítette a 4,5 milliárd forintot. 

A Kométa 99 Zrt. az ország legnagyobb sertésfeldolgozója, amely 47,4 milliárd forint árbevételt ért el 2024 első hat hónapjában, ennek 43 százalékát tette ki az export. Súlyos profitról náluk sincs szó, üzemi eredménysoron 1,3 milliárd forintot mutatott ki a Kométa 99, azaz 2,7 százalék volt az üzemi profitmarzs. Az adózott eredmény pedig nem sokkal, de elmaradt az 1 milliárd forinttól.

A harmadik példa a Tranzit-Food, a jelek szerint a baromfi-feldolgozás sem az őrült profitról szól: a társaságnak 21,5 milliárd forint hathavi bevétele keletkezett, üzemi eredménysoron azonban 518 milliós veszteségük volt. 

Lehet magas az árrés, a nyereség azonban nem az

Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője is lényegében a fenti az adatokat támasztotta alá, mint az Economxnak elmondta, az élelmiszergyártók profitja az árbevétel arányában nagy átlagban jellemzően 4,5 százalék körül mozog és viszonylag stabil volt 2021 és 2023 között. Hozzátette, a kiskereskedelemben ugyanez a ráta a 2021-es, 4-4,5 százalék közötti szintről 2023-ra a 2,5-3 százalékos sávba csökkent, ráadásul a nagy szereplők profitrátája ennél jellemzően jóval alacsonyabb, több esetben negatív is volt.

Pontos számok a kiskereskedelmi hálózatok által alkalmazott árrésről (a beszerzési és értékesítési ár különbözete) egyelőre nem állnak rendelkezésre, bár van olyan vélemény, hogy ez esetenként 40 százalék fölött is lehet, mindez a "nap végén" a nettó profitszámokban azonban nem mutatkozik meg.   

Beárazódhat a 400 alatti euró-forint

Felvetődött és a miniszterelnök is utalt rá, hogy az importált élelmiszerek kiskereskedelmi árában már látszódnia kellene az elmúlt időszak forinterősödésének. A 400 alatti euró-forint azonban az elmúlt szűk két hétben volt csak jellemző. Ez olyan rövid időtáv, ami alatt a készletek nem forognak át olyan mértékben, hogy ennek érezhető hatása lehessen.

"Amennyiben ez a szint tovább csökken, vagy tartós marad, úgy ez be fog épülni a szerződésekbe" - véli Báthori Bence. Még sok minden függ az árrés korlátozás részletein, de most is előfordulhat, hogy az üzletek megpróbálnak kisebb készletet tartani az intézkedés által jelentősen érintett termékekből (ezek jellemzően a gyártói márkás termékek). Illetve a kereskedők folyamatosan az olcsóbb beszerzési lehetőségeket fogják keresni, és erre az importőröknek is reagálniuk kell majd. 

A szakértő szerint nem valószínű, hogy a belső értékesítési árak jelentősen elszakadnának az exportáraktól, már csak azért sem, mert pont egy ilyen kompetitív piacon, mint a kiskereskedelem, a kereskedők sem fognak tudni elfogadni önkényesen emelt beszállítói árakat. Másfelől a nagyobb kiskereskedelmi hálózatoknak megvan a lehetőségük külföldről beszerezni egyes termékeket, így nincsenek teljesen kiszolgálva az élelmiszergyártók ilyesfajta lehetséges lépéseinek.

Elemző: kisebb lehet a vártnál az árrés hatás

A CIB Bank pénteki jegyzete szerint a kormány árrés stopos intézkedései áprilistól megjelennek ugyan a fogyasztói árindexben, az azonban kérdés, hogy a teljes élelmiszer inflációt a lépés mennyire lesz képes mérsékelni. A nettó hatás valószínűleg kisebb lesz, mint a minisztérium által jelzett mérték - olvasható az elemzésben.

Kapcsolódó