Makkai Mária felügyeleti vezető a Napi Gazdaságnak elmondta, az együttműködési forma idő közbeni átalakításával a projekt forrásszükséglete 136,9 millió euróról 177,3 millió euróra növekedett. A ppp-projekt rendelkezésre állási szerződése szerint a hiteligény 159, 5 millió euró lett volna, ami 63,7 millió euróval több lett a beruházást az eredeti elképzelésben finanszírozó hitelnél.
Szintén rendkívül hátrányosan érintette az államot az, hogy a rendelkezésre állási díj teljes nettó összegét euróban fizeti az állami megrendelő, annak ellenére, hogy a díj 51 százaléka olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merülnek fel, az inflációkövető díjtételeket viszont euró inflációval határozzák meg. Ez az ÁSZ szerint kockázatos, valamint az államnak árfolyamveszteséget jelent. További probléma, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen a műszaki üzemeltetés elvárt szolgáltatási paramétereit, így azokat nem is lehet ellenőrizni. Az egyösszegű, átalány jellegű üzemeltetési díjtétel pedig nem teszi lehetővé a részfeladatok gazdaságosságának megítélését.
További 200 milliárdba fáj majd az államnak a MüPa
Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető hangsúlyozta, a MüPa a költségvetésben az összes kulturális kiadások mintegy 7-8 százalékát nyeli el, az intézményre fordított állami kiadások összege az ellenőrzés alatt évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt.
A MüPa rendelkezésre állási díja és közmű költsége a 2005-ös átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj - 2011-es átlagárfolyamon - várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent - jelentette ki Makkai Mária.
Drágább a ppp-s kollégiumok üzemeltetése a hagyományosnál
A közpénzek gazdaságtalan felhasználását állapította meg az ÁSZ a felsőoktatási ppp, kollégiumi beruházási programjaiban is. A fejlesztésekkel ugyan javultak a hallgatók lakhatási feltételei, az egy férőhelyre jutó üzemeltetési és közüzemi kiadások a diákotthonoknál 16,9 százalékkal, a felújított kollégiumoknál 2,2 százalékkal voltak drágábbak a hagyományos működtetésűeknél. A fővárosi kollégiumok kihasználtsága 95,1 százalékos, a vidékieken felújítottaké 46 százalékos volt.
A keresleti és pénzügyi kockázatok többségét itt is a felsőoktatási intézmények viselték. A projektek 37,5 százalékánál az üzemeltetési rizikót az intézmények gazdasági és munkaszervezeti nyelik le, ráadásul a maradványértékek meghatározását, az elszámolás módjait csak a projektek 29 százalékánál rögzítették. Az ÁSZ ezért azt javasolja, hogy kezdjék meg a felelősök felkutatását a károk mielőbbi enyhítése céljából.
Megnevezés | 2008 | 2009 | 2010 | |
Rendelkezésre Állási Díj | 8270,9 | 9591,3 | 9384,0 | |
Közüzemi és egyéb díjak | 364,0 | 493,6 | 583,5 | |
MÜPA Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása | 2400,0 | 2306,0 | 1870,4 | |
Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kft. támogatása | 1550,0 | 1568,6 | 1343,2 | |
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum támogatása | 380,1 | 344,7 | 324,3 | |
Összesen | 12965,0 | 14304,2 | 13505,4 | |
A MÜPA-ra fordított állami kiadások a költségvetés kulturális kiadásainak százalékában | 7,2 | 8,0 | 6,9 | |
Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft. | 557, 0 | 489,7 | 392,8 | |
Forrás: ÁSZ |