Az osztrák környezetvédelmi ügynökség aggodalmát fejezte ki az oroszok által bővítésre váró Paks II atomerőmű miatt, mondván az egy aktív szeizmológiai törésvonalon fekszik - írja az Euobserver brüsszeli portál. Tudományos bizonyítékok alapján a helyszínen nem lehet teljesen bizonyossággal kizárni a potenciális tartós felszíneltolódást, ezért Paks II helyszínét alkalmatlannak kell tekinteni - áll az osztrák hatóság által a múlt hónapban kiadott jelentésben.

A jelentés a helyszín engedélyezési eljárásával kapcsolatban is aggályoknak ad hangot, mondván, a projekt mögött álló Paks II Kft. által kiadott tanulmány, amely az engedélyezést is megalapozza, "nem tartalmaz releváns adatokat". Közben a jelentés azt is megjegyzi, hogy a magyar jogszabályok megkövetelik, hogy a terület alkalmasnak minősítése előtt a "tartós felszíncserét" "tudományos bizonyítékokkal megbízhatóan ki kell zárni".

Kapcsolódó

Az osztrák jelentés ezek alapján rámutat, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH)  a magyar jogszabályok és a biztonsági kérdések közötti "lehetséges ütközés" ellenére adta ki Paks II telephelyengedélyét 2017-ben.

Ellentmondások

Ha összevetjük a magyar rendeletet, amely meghatározza, hogy mi alapján kell a telephelyengedélyt megadni, és a telephelyvizsgálatáról szóló tanulmányokat, akkor világosan látszik, hogy a helyszín alkalmatlan. Vagyis a telephelyengedély nincs összhangban a magyar rendelettel - fogalmazott az Euobservernek Franz Meister, az osztrák környezetvédelmi hivatal projektvezetője. A szakember szerint a Paks II Kft. a helyszín alkalmazásáról szóló tanulmányt "kreatívan" foglalta össze, a helyszíni felmérések azt mutatják, hogy a helyszín elfogadhatatlan. A magyar hatóságoknak vissza kell vonniuk az engedélyt és más helyet kell keresni a bővítésre - mondta Meister, aki hangsúlyozta, hogy itt az építkezési területet egy törésvonal keresztezi.

Bár Paks I reaktorai is kockázatnak vannak kitéve a törésvonal közelsége miatt, de ott már a kockázat csökkentése érdekében történtek biztonsági fejlesztések.

Egyeztetnének az osztrákok

Az osztrákok a tanulmányt továbbították a magyar hatóságoknak, és az Euobserver szerint a bécsi környezetvédelmi minisztérium szakértői szintű egyeztetéseket kért a magyar hatóságoktól az erőmű ügyét illetően, a nukleáris biztonságról szóló kétoldalú megállapodás keretében.

Andreas Molin az osztrák nukleáris ügyekért felelős minisztériumi tisztviselő a brüsszeli portálnak azt mondta, hogy csak azután vonnak le következtetéseket a kockázatokat illetően, ha az ügyet bilaterálisan, szakértői szinten megvitatták. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy annak is szükségét látják, hogy az ügyet nagy figyelemmel kövessék.

Az OAH sajtóközleménnyel válaszolt

Az Euobserver a biztonsági kockázatokkal kapcsolatban a OAH-ot is megkérdezte, amire a hatóság egy 2017-es sajtóközleménnyel választolt, amely szerint a korábbi ismeretekhez képest nem tártak fel új kockázati tényezőket a helyszín alkalmasságának vizsgálata során, illetve hogy a kockázat kezelésére alkalmas műszaki megoldásokat mutattak be. A magyar hatóság szerint "a telephely-engedélyezési eljárás során bemutatott információk és annak többszintű értékelése igazolta a jogszabályi követelmények teljesülését", ami alapján az OAH az önkormányzati bányászati osztályával együtt kiadták az engedélyt.

Az OAH azt is közölte, hogy az 1990-es években már magyar és külföldi szakértők vizsgálták a paksi atomerőmű területét és nem találtak bizonyítékot arra, hogy Paks I alatt aktív törésvonal húzódna, de földrengésbiztonsági megerősítéseket is végeztek. A magyar hatóság emellett azt is hozzátette az Euobserver szerint, hogy a 2011-es fukusimai balesetet követően uniós stresszteszteket is végeztek, amelyek feltételeinek is megfelelt a paksi atomerőmű.

A Paks II. Kft. nem reagált az Euobserver megkeresésére.

Az Európai Bizottság is érdeklődik

Mint emlékezetes, a magyar kormány a paksi atomerőmű már meglévő 4 reaktorát további két, egyenként 1,2 gigawattos teljesítményű blokkal bővítené. A beruházás finanszírozásának 80 százaléka Oroszország által biztosított államközi hitelből valósul meg. A 12,5 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót kedvező kamatozású finanszírozás formájában vesz fel az állam, amelyet egy nemrég eszközölt módosítás szerint 2026 helyett változatlan feltételekkel 2031-ben kezdhet el törleszteni a magyar állam, az államközi hitel pedig a projekt megvalósításának végéig áll rendelkezésre. A hitelt 2046-ig kell visszafizetni. A projekt kivitelezését 2014-ben tendereztetés nélkül az orosz Roszatom kapta meg.

A brüsszeli portál emlékeztet, hogy a paksi erőmű bővítését az Európai Bizottság is vizsgálta az állami támogatások tilalma szempontjából, és ebből a szempontból még 2017-ben zöld utat kapott a projekt. 2018-ban viszont Ausztria perelte be az Európai Bizottságot ezért a döntéséért - ez az ügy még nem zárult le.

A portálnak egy brüsszeli forrás azt mondta, hogy az osztrák tanulmány eredményeit tekintve az Európai Bizottság most a magyar hatóságokkal kapcsolatba fog lépni és kikéri a véleményüket. A Bizottságnak viszont abban nincs kompetenciája, hogy ilyen nemzeti projektek engedélyeztetésébe beleszóljon - tette hozzá.