Dühöngenek az importautókkal foglalkozók, mert hónapokba telik mire honosíttatják az eladásra szánt, vagy megrendelésre behozott autókat. Az erre feljogosított 29 állami és néhány magánszervíz kapacitása kevés, így nem csoda, hogy folyamatosan hallani visszaélésekről, csúszópénzekről - írja a lap.

A folyamatos tiltakozás úgy tetszik eredményre vezetett, a nyáron módosították a közúti közlekedés szabályairól szóló törvényt és a műszaki vizsgáztatásban részt vevő magánszervizekről szóló passzust egyetlen szócskával bővítették: honosítás. Ezzel egy négy éve tartó kálvária érhet véget. Egyelőre nem tudni, mikor, milyen szempontok alapján kezdődik az új jogosítványokkal felruházott szervizek válogatása, mert bár a törvényt kihirdették, a jövő év januárjától élő részletszabályokkal változatlanul adós a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM).

Az autók honosításának lassúsága nem újkeletű gond, csak mára vált igazán elviselhetetlenné - mondják szakmabeliek. Lassan már négy éve, hogy az államigazgatás átszervezésekor a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is megszűnt és beolvadt a innovációs minisztériumba. Az önálló intézményből kivált közlekedési felügyelőségek pedig a fővárosi és a megyei kormányhivatalok irányítása alá kerültek. Ennek az autósok látták kárát, mert a tapasztalat az, hogy ezek nem tudják rendesen ellátni a feladatukat. Amellett, hogy ekkora importautó-dömping mellett kevés a huszonkilenc hatósági vizsgaállomás, az alacsony bérek miatt feltűnően sok a hiányzó vizsgabiztos, és a honosításokon kívül számos egyéb feladatuk is van.

A szakma véleménye szerint aligha kétséges, hogy a közlekedési hivatal megszüntetése elhibázott lépés volt, ami egy idő után káoszhoz vezetett az ágazatban, és lehetőséget kínált a visszaélésekre is. Nemrég Budapesten, az ország legnagyobb állami műszakivizsga-állomásán vesztegetés gyanújával vizsgabiztosokat tartóztattak le, mivelhogy pénzt fogadtak el a soron kívüli ügyintézésért.

Az Európai Autószervizek Egyesülete korábban javaslatokat is küldött a minisztériumba, hogy a hatósági vizsgabiztosok hiányából adódó visszaélések megszüntethetők lennének, ha az érvénytelen forgalmi engedéllyel külföldről behozott autók vizsgáztatását magánszervizek is végezhetnék. A hatósági szakemberek pedig csak a vizsgahelyek ellenőrzését látnák el, ami egyébként eddig is a dolguk lett volna, de nem maradt rá idejük. Javaslatuk válasz nélkül maradt.

Megyénként jobb esetben ketten-hárman vannak az ellenőrök, ám előfordul, hogy egy-egy helyen időszakosan senki nincs. Erről hallgatnak az illetékesek, a vizsgarendszer állami ellenőrzéséről pedig blöffölnek - vélekedett Kovács Ferenc, az egyesület elnöke. A közel ezerháromszáz magánvállalkozásnál foglalkoztatott, körülbelül háromezer vizsgabiztos közül sokan tisztában vannak ezzel, és ha valaki helytelenül úgy dönt, hogy kihasználja ezt a kiskaput, az következmények nélkül megteheti. Ugyanakkor a hatósági vizsgadíj 2006 óta egyáltalán nem változott, ami most a piaci árnak nagyjából a fele, így a különbözetet szervizek fizetik meg az állam helyett.

Az autószervizek már csak a honosító helyek bővítésének részletszabályait rögzítő miniszteri rendeletre várnak. A rendelet megjelenésének időpontját és tartalmát azonban a Népszava hiába tudakolta a minisztériumnál.