A munkáltatóval a múlt héten kötött bérmegállapodás alapján a fizikai dolgozók körülbelül 30 ezer forintnyi bruttó alapfizetés-emelést kaptak - ami a társaságnál már eddig is meglévő 13. havi bérre is vonatkozik. Ezen felül nyaralási-, valamint jelenléti bónusz bevezetéséről is döntöttek. Ez így megközelítőleg 16 százalékos bérfejlesztést jelent 2018-hoz képest - számolt be lapunknak Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Nyugat-dunántúli régióvezetője. Hozzátette, hogy a jobban kereső szellemi dolgozók mintegy 8 százalékos fizetésemelésben részesültek.
Hogy mennyi az átlagfizetés, azt az Autoliv üzleti titokként kezeli, erről Molnár sem kívánt beszélni, annyit azonban elárult, hogy az jóval a garantált bérminimum szintje fölött van.
Az osztrák határ közelében fekvő üzemben egyébként jelentős a munkavállalói szervezettség - a dolgozók 50 százaléka szakszervezeti tag. Az üzem 2016-ban és 2017-ben is figyelmeztető sztrájkokkal keltett országos figyelmet: előbbi évben 10 százalékos, utóbbiban bruttó 20 ezer forint körüli alapbér-emelést harcoltak ki a dolgozók. Idén ezeket a számokat munkabeszüntetés nélkül is sikerült megfejelni.
Molnár szerint bérmegállapodás különlegessége, hogy írásban belefoglalták, hogy a Munka törvénykönyve (Mt.) idei módosításait (önként vállalt túlmunka, 400 órás rendkívüli munkaidő, ) nem fogja alkalmazni a cég. Vagyis szerződésben rögzítették azt, amire eddig a magyarországi munkáltatók egy része csak szóbeli ígéreteket tett - köztük például a Tesco és az MVM Zrt. - amelyet így, ebben a formában simán lehet puszta pr-fogásként értékelni.
Elmondta, hogy kezdetben az Autoliv is csak vállalást akart tenni, de megváltozott a hangulat a cégnél és követelni kezdték, hogy ezt írásba kellene foglalni.
Ezért a kitételért képesek lettünk volna sztrájkolni is.
- értékelt.
A megegyezés eredményeként tehát maradt az üzemben az évi legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő lehetősége. Ezen felül még az egyéves munkaidőkeret lehetősége sem áll fenn a cégnél, hiszen nincs kollektív szerződés.
A megállapodás ügyében megkerestük a kft.-t is, amint válaszolnak frissítjük a cikket.
A régióvezető úgy látja: az új túlóraszabályokat kizáró kitételt a bértárgyalások tárgyává kellene tenni. Bár az Audi jogi tanácsadója lapunk beszámolója szerint kijelentette, hogy az Mt.-módosító számos féket és ellensúlyt tartalmaz a kontroll nélküli túlmunkával szemben, Molnár szerint ezek egyetlen ellensúlya az erős szakszervezet, vagyis csak az lehet biztosék, hogy azt mondják rájuk, hogy nem!
Megemlítette, hogy a nagy autóipari cégeknél a túlóráknál talán még fontosabb szerep jut a ritkábban emlegetett mínuszórás elszámolásoknak. (Az ezzel kapcsolatos anomáliákról itt írtunk) Molnár szerint több Győr környéki autóipari beszállítónál tapasztaltak ezzel összefüggésben visszaélést (amely a munkáltatók jogértelmezése szerint nem feltétlenül számít visszaélésnek), amely esetekkel már bírósághoz fordultak. Előfordult például, hogy a munkaidőkeret leteltével mínuszórái ragadtak bent egy munkavállalónak, ekkor a vállalat a tárgyévben ki nem adott ki szabadságából levonta ezeket a negatív órákat, majd a még ezután megmaradt mínuszórákra eső bért nemes egyszerűséggel levonta a fizetéséből.