A statisztikai adatok és elemzések - közte a KSH adatai és az MSZÉSZ éves jelentései alapján a közösségi szálláshely-szolgáltatás egyre jelentősebb szeletet hasít ki a turisztikai piacból: 2010 és 2015 között a budapesti, ilyen jellegű kapacitás megduplázódott, míg az Airbnb felületén "átmenő" vendégforgalom csaknem a hatszorosára nőtt. Ezzel szemben a szállodai kereslet "csak" 40 százalékkal nőtt.
Budapesten a közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a szállodákban csaknem 8 milliós volt ugyanez a szám. A piac ötöde - dinamikusan növekvő arányban - a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyeken realizálódik. Budapesten, az airdna.co adatai alapján csaknem 4,8 ezer aktív vendéglátót tart nyilván az Airbnb, melyből 1,2 ezer több egységgel is rendelkezik. Ez a szám hetede a Párizsban és harmada a Barcelonában működő ilyen létesítményeknek.
Sokan betiltanák
Egyes vélemények szerint - az Uberhez hasonlóan - be kell tiltani, keményen fel kell lépni az ilyen jellegű szolgáltatással szemben - és például New Yorkban a város már intézkedéseket is foganatosított maximalizálva az Airbnb részére kiadható napok (30 nap), illetve az egy kézben koncentrálódó egységek számát. Ezzel nem azt szeretnék elérni, hogy a szolgáltatás eltűnjön a városból, hanem markánsan le lehessen követni a klasszikus közösségi kiadást - ahol a tulajdonos ott lakik és együtt is él vendégeivel.
Ezzel szemben ugyanis Budapesten is működnek olyan cégek, amelyek már akár 10-15-nél is több lakást "mozgatnak" és iparszerűen akár komplett lépcsőházakat is üzemeltetni is képesek. És itt válik el a szolgáltatás közösségi, kiegészítő bevételt termelő lényege és az üzemszerűen működő cégek, profittermelő, közgazdasági értelme. Azaz üzleti értelemben, a kereslet-kínálati mechanizmusok alapján igenis komoly profit rejlik ebben a közösségi szálláshelykiadás üzletágban.
Nem véletlen ugyanis, hogy az Accor, miután korábban nem szállt be tulajdonosként az Airbnb-be, 2016 tavaszán mintegy 150 millió eurót befektetve megvásárolta az angliai eredetű, luxuslakásokat bérbeadó Onefinestay hálózatot. Ez azt jelenti, hogy a közösségi szálláshelykiadásnak - akár középkategóriás, de luxusszinten is van üzleti értéke. Tehát a betiltás, piacról való kiűzetés nem a megfelelő megoldás.
Alkalmazkodnak a hotelláncok
A szállodaláncok felismerték, hogy a Booking.com-al és társaival szemben nem szélmalomharcot vagy keresztes háborút kell vívni, hanem együtt kell élni és azért dolgozni, hogy az egészséges együttélés szabályai megteremtődjenek.
Szakértői és üzemeltetői szemmel viszont van egy felvetés, ami segítheti a hoteleseket, az ingatlanfejlesztőket, valamint a befektetőket is: ha verseny van, akkor legyen ez egy tisztességes verseny - fogalmazott a BDO szakértője.
Egy hotelben rengeteg műszaki, biztonsági és szolgáltatásbeli hatósági előírásnak kell megfelelni (liftkezelés, riasztó, füstérzékelő, sprinkler/tűzvédelmi rendszer), sőt üzemeltetési szinten is vannak játékszabályok (portaszolgálat, napi takarítás). Ezt összehasonlítva egy belvárosi épület komplett szintjét vagy lépcsőházát üzemeltető cég vagy tulajdonos befektetésével és működésével, már ég és föld a különbség, egyelőre a közösségi szállásszolgáltató javára.
Míg ugyanis egy középkategóriás hotelben az egy szobára jutó kivitelezési költség a 18-25 millió forintot is kiteszi, két szállodai szoba árából már egy tisztességes méretű, minőségi szinten berendezett lakást is meg lehet vásárolni. Míg azonban egy szoba önmagában még nem hotel, egy lakás, vagy több viszont már forgalomképes, már befektetési oldalon árelőnyt jelenthet a lakások ilyen piacon való forgatása - állapította meg Hegedűs Attila.