A vasárnapi boltzárat előíró törvény 2015 március 15-i bevezetése előtt is a szombat számított a heti bevásárlás legfőbb napjának: 2014-ben a teljes FMCG-forgalom 22 százaléka az ezen a napon végzett beszerzésekből származott. A vasárnap súlya - a teljes heti forgalom mintegy 10 százalékát adva - egy átlagos hétköznap súlyát sem érte el. Ráadásul a vasárnapi forgalom 5 százaléka a boltzárral érintett üzletekben folytatott impulzusvásárlásokból származott, ami - lévén, hogy nem tevődött át a hét többi napjára - potenciális veszteségként volt elkönyvelhető - olvasható a portálon.
Mit hozott a boltzár?
A rendelkezés a vasárnap kiskereskedelmi forgalomban képviselt súlyának drasztikus visszaesését hozta. A GfK háztartáspanel-adatai szerint 2014. március-augusztus időszakban a háztartások 84 százaléka vásárolt a hét utolsó napján bárminemű napi fogyasztási cikket. Ez az arány az egy évvel később hatályba lépett intézkedést követően - március-augusztusi időszakban - 36 százalékra zuhant.
Akik úgy döntöttek, hogy a hét utolsó napján ezek után is vásárolnak, közel 50 százalékkal kevesebbet költöttek vasárnap, mint azt egy évvel korábban tették, hiszen vasárnapra mindössze a kisebb értékű, sürgős és impulzív vásárlások maradtak, elsősorban a frissáru kategóriában - állapítja meg a kutatás, amely szerint a vasárnap részesedése a heti FMCG-forgalomból a 2014. március-augusztusi 11 százalékról 2015. március-augusztusban 2 százalékra esett vissza, és a boltzár eltörlését követően is annak bevezetését megelőzően elért szint alatt maradt. Tavaly azonban már újra nagyot növekedett a forgalom.
A tulajdonos által üzemeltetett kis formátumú üzletek forgalmának növekedése a vasárnapi zárva tartás idején nem tudta feltartóztatni a kiskereskedelem átstrukturálódását, aminek nagy nyertese az Aldi és a Lidl lehet. A kisboltok tovább veszítettek jelentőségükből, míg a diszkont csatorna piaci részesedése a 2014. évi 17 százalékról 2017-ben 21 százalékra nőtt.
Rosszul jött a kicsiknek
Az üzletek nyitvatartását korlátozó szabályozási környezet komoly kihívás elé állította a kiskereskedelem szereplőit az átállás időszakában. Az új nyitvatartási rendhez kellett igazítani az alkalmazottak számát, és azonnal szükségessé vált a frissáru-kapacitás újratervezése is.
A kisboltoknak kizárólag a kisebb értékű, sürgős és impulzív vásárlások maradtak, elsősorban a frissáru kategóriában. A vasárnapi boltzár következtében és annak időszakában a fogyasztók alapvető napi fogyasztásicikk-beszerzéseiket továbbra is a nagy láncok üzleteiben végezték, azokat csupán csak a hét más napjaira csoportosították át.
A jogszabály -eredeti szándékával ellentétben - nem volt képes feltartóztatni a láncba szerveződött kereskedelmi szereplők, és különösen a diszkontok terjeszkedését. Emiatt a GfK szerint helyénvalónak tűnik, hogy a korlátozás a bevezetését követő egy év elteltével eltörlésre is került - írja a portfolio.hu.
Kép forrása: Shutterstock.