Az államra szorulnak a hazai légikikötők

A Napi Gazdaság hétfői számának összeállítása

Magyarországon jelenleg hét-nyolc számottevő forgalmat bonyolító reptér van, és szinte mindegyik veszteségesen működik, aminek számtalan oka van. A szakemberek szerint a repülés centralizálása (Budapest-központúsága) óriási problémát jelent és a légügyi stratégiában sem szerepelnek olyan hangsúllyal a vidéki repterek, mint azt szeretnék az ottani üzemeltetők, s olyan kormányzati intézkedéseket is elvárnának, amelyek megkönnyítik a vidéki repterek életét.

Európa többi részéhez képest Magyarországon különösen torz állapotok uralkodnak, hiszen amíg ott a vidéki repterek a forgalom 35−55 százalékát adják, addig itthon mindössze egy százalékot, pedig ma már egy repülőtér közelsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adott beruházó a régiót válassza (jó példa erre az Audi győri beruházása). A vidéki reptereknek tehát jelentős szerepük lenne a régió kiszolgálásában, miközben azokon csak akkor jelenik meg számottevő forgalom, ha élénkül a gazdaság.

 

Az is nehezíti működést, hogy nincs határozott állami döntés arról, szükség van-e egyes vidéki repterekre vagy nincs − mondta lapunknak Dragovácz Márk, a pécs-pogányi reptér ügyvezetője, aki szerint az állam egyszerűsíthetné a repterek adminisztrációját. Ugyancsak gond, hogy egy nemzetközi járatnál három nappal előre ki kell kérni a határrendészetet, a rendőrséget és a vámosokat, akik − Európában szinte egyedülálló módon − piaci alapon számláznak, amivel pedig lényeges versenyhátrányba kerülnek a magyar repterek a külföldi társaikkal szemben.

 

A jelenlegi piacokon erősítene a hévízi reptér

Utazási főszezon van az egykori sármelléki repülőtéren, amelynek üzemeltetését egy ideje a hévízi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Hévíz-Balaton Airport Kft. látja el. Benkő Attila ügyvezető igazgató szerint a Lufthansa hétvégenként négy chartergépet (Frankfurtból, Hamburgból, Düsseldorfból és Berlinből) közlekedtet a reptérre. A német légitársaság járataival idén többen utaznak, mint korábban. A Germania berlini indulással, Drezdán vagy Lipcsén, illetve Erfurton keresztül üzemelteti hévízi charterét. Vasárnaponként Moszkvából érkeznek repülők. Az oroszok körében rendkívül népszerű Hévíz, a gépek teljesen telítettek. Május eleje óta az AirBaltickal kötött megállapodásnak köszönhetően menetrend szerinti járat repül Riga és Hévíz között. Az AirBaltic Hévíz bekapcsolásával új üdülő- és gyógydesztinációt tud kínálni, elsősorban norvég, finn és svéd utasai számára.

Mivel a rigai járat kivételével csak charterforgalmat bonyolít a repülőtér, az üzemeltető célja, hogy a többi járat is rendszeresen, egész évben közlekedjen − mondta az ügyvezető.  A tavalyi 19 ezer utas után idén 25 ezren fordulhatnak meg a Hévíz közeli reptéren. Az utasforgalom öt százalékát adja csupán a nem nagygépes forgalom, ebben jelentős a magyarok száma, míg a nagy gépeken közlekedők között minimális számú a magyar. Nem szeretnének túlzott terjeszkedésbe fogni, inkább a jelenlegi piacokat erősítenék, de szóba jöhet Svájc vagy Skandinávia is. Emellett moszkvai átszállással más oroszországi városokat is megcéloznának, így nagyobb gépek jelenhetnének meg Hévízen. A további növekedéshez azonban olyan turisztikai attrakciókat kell felmutatni, amelyekre jönni akarnak a vendégek − fogalmazott Benkő.

A reptéren − ahol egykor a DHL gépei landoltak − ad hoc jelleggel most is van áruszállítás, de a folyamatos forgalom beindulásához a régió iparának is változnia kellene. A reptér infrastruktúrája megfelel a jelenlegi elvárásoknak, ha azonban komolyabb utas- és áruforgalom-növekedés következne be, akkor érdemi fejlesztésekre lesz szükség − például nagyobb gurulóutak és szélesebb kifutó kell.

Debrecenben felpörgették a logisztikai fejlesztést

Gyorsították a debreceni repülőtér területére tervezett ipari park épületegyüttesének építését, amelyből öt csarnokot és a főépületet eredetileg 2014. december végén kellene átadni, de a csarnokok már az idén elkészülnek − mondta lapunknak a repteret üzemeltető Airport Debrecen Kft.-t is tulajdonló Xanga Investment Kft. ügyvezetője, a Xanga-cégcsoport vezérigazgatója. Herdon Istvántól megtudtuk, hogy már két logisztikai és egy átrakóépület elkészült, egy pedig szerkezetkész, míg az ötödik csarnok alapozását most végzik. Az irodáknak is helyet adó fő logisztikai terminál a jövő év májusára készül el. Így 27 ezer négyzetméter csarnokegyüttes, a kapcsolódó infrastruktúra, valamint a meglévő vasúti pálya felújítása, a térburkolatok kialakítása készül el, 6-7 milliárd forint értékben. Mindehhez összesen mintegy 2 milliárd forint támogatást nyertek el az Új Széchenyi tervből, a többi saját erő és bankhitel.

A közelmúltban adták át a repülőtérre vezető felújított iparvágányt is. A vasútipálya-felújítás − amely magában foglalja kétezer négyzetméter átrakóterület kialakítását, hétezer négyzetméter térburkolatot, továbbá egy nyolcezer és egy négyezer négyzetméteres csarnokot − költségvetése 2,7 milliárd forint, amelyhez 1,35 milliárd forint támogatás érkezett. A munkálatokat azért is gyorsították fel, mert mielőbb szeretnék elindítani a logisztikai szolgáltatásokat, s úgy tűnik, megrendelőből sem lesz hiány, mert már ma is lenne elvégzendő logisztikai feladat − tette hozzá Herdon. Az összességében ötvenezer négyzetméterre tervezett logisztikai központ várhatóan 15 milliárd forintból készülhet el 2015 végére.

Eközben a reptér más részein is zajlik az élet, s a Wizz Airnek és a nyári charterjáratoknak köszönhetően az év végére elérhető a 120 ezres utasszám, a tavalyi ötvenezer után − mondta lapunknak Gulyás Péter, az Airport Debrecen Kft. forgalmi igazgatója. A Wizz Air Hungary Kft. a múlt év közepén indította el heti három járatát Londonba, amit idén heti ötre emelt. Bár a milánóit bezárta, de továbbra is hetente két alkalommal közlekednek a gépek Debrecen és Eindhoven között, miközben nemrég elindult a dortmundi járat is, 80-90 százalékos kihasználtsággal. A menetrend szerinti járatok utasainak körülbelül negyven százaléka érkezik, illetve tart a szomszédos országokba. A nyári charterek is jól teljesítenek, kihasználtságuk esetenként eléri a száz százalékot. A Germania légitársaság berlini indulással német turistákat szállít Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra. Ezek mellett a törökországi Antalyába, a bulgáriai Burgaszba és a tunéziai Monasztirba közlekednek chartergépek. A reptér újabb járatokat tervez − tette hozzá Gulyás.

Az uniós átlag fölött bővül Ferihegy

Csaknem négymillió utas fordult meg az idei első félévben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ez kétszázalékos növekedés az előző évhez képest, miközben az EU átlagában egyáltalán nincs növekedés − mondta lapunknak Hardy Mihály, a repteret működtető Budapest Airport (BA) Zrt. kommunikációs igazgatója,  A július−augusztus különösen fontos a légikikötő számára, hiszen ekkor dől el, milyen lesz az év. A BA vezetése a tavalyi 8,5 millió utas után 2013 egészében kis bővülésben bízik.

A reptér forgalmának ma már a felét a diszkont-légitársaságok teszik ki. A sok kritikát kapott, a fapados társaságok által használt "bádogterminál" kapcsán azt mondta az igazgató, hogy ez is bővíti a reptér szolgáltatási palettáját, sőt a létesítménynek köszönhetően pontosabban indulnak a járatok. Arra a kérdésre, hogy milyen új légitársaságok érkezhetnek a reptérre, Hardy nem árult el részleteket. Már biztos, hogy szeptembertől egyszerre két desztinációval bővül a kínálat: Minszk még soha nem volt közvetlen járattal elérhető Budapestről, míg Belgrád a Malév leállása óta hiányzott a kínálatból. Szeptembertől mindkét fővárosba a fehérorosz Belavia légitársaság gépeivel lehet eljutni, miután megkapták a repülési jogot heti két alkalomra. Jövő  áprilistól újra lehet utazni Budapestről a Jet2.com diszkont-légitársaság fedélzetén Leeds Bradford repülőterére, ezzel négyre emelkedik a Jet2.com gépeivel elérhető brit városok száma, amelyekbe összesen heti 11 járattal lehet eljutni Budapestről − tette hozzá Hardy.

Az Audi pénzéből fejleszt Győr-Pér

Befejeződtek a Győr-Pér repülőtéren a tervezett fejlesztések − mondta lapunknak Schäffer János, a Győr-Pér Repülőtér Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek keretében 1450 méterről 2030-ra hosszabbították meg a harminc méter széles kifutópályát, amelynek két végén száz-száz méternyi biztonsági sávot építettek ki. A gurulóutat 10,5-ről 15 méterre szélesítették, elkészült az új előtér. Az új leszállórendszer kiépítése (ILS − Instrument Landing System), a reptér pályakarbantartó és kiszolgáló kapacitásának bővítése, valamint a hangár tervezése és kivitelezése még folyamatban van. A 6,6 millió eurós beruházásból 4,9 milliót vállalt magára az Audi Hungaria Motor Kft., amely a Győr-Pér Repülőtér Kft. 48 százalékos tulajdonosa. A többit a negyvenszázalékos üzletrésszel rendelkező Győr, valamint a 12 százalékban tulajdonos magyar állam biztosította.

A beruházás nyomán Boeing−737-es és Airbus−A320-as kategóriájú gépek is használhatják a repteret − igaz, bár már voltak megkeresések, egyelőre ilyen gépek "érkezéséről" még nem született döntés. A repülőtér − bár van magánforgalom is − alapvetően az Audi munkatársainak szállítására szolgál.

A fejlesztések miatt a repülőtér pár hétig nem működött, ezért a tavalyi mintegy harmincezres utasszám megismétlését jó eredménynek tartaná az igazgató. A beruházás a cargoszállítás technikai feltételeit is javította, az viszont a következő hónapokban dől el, hogy ezt sikerül-e kiaknázni. A légi áruszállításnak a gazdasági növekedés beindulása adhatna igazi lendületet. A múlt évben 90 tonna áru fordult meg a reptéren, ami alapvetően a piacról érkezett, vagyis nem az Audi igényeinek kiszolgálása révén keletkezett ez a mennyiség.

 

Nem járnak charterek Pécsről

A korábbi évekkel szemben idén nem indulnak charterjáratok a pécsi repülőtérről, az utazási irodák ugyanis nem láttak potenciált a régió gazdasági erejében, pedig a reptér vezetése komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az idén is legyen ilyen forgalom − mondta lapunknak Dragovácz Márk, a Pécs-Pogány Repülőteret Működtető Kft. ügyvezető igazgatója. Tárgyaltak a hat-hét legjelentősebb utazási irodával, ám egyik sem akart belevágni, pedig a reptér talált olyan légitársaságot, amely kedvező feltételeket kínált volna.

A korábbiakhoz képest − amikor 30 személyes gépek szállították a charterutasokat − idén nagyobb (ötven-hetven személyes) gépet akartak forgalomba állítani. A reptér a korábbi évek foglalásai alapján úgy látta, hogy lenne realitása az európai nyaralós charterjáratoknak, de az utazási irodák más véleményen voltak. Más repülőterekkel − például a szegedivel − való együttműködésben is gondolkodtak.

A Pécs-Holding Zrt. és az állam tulajdonában lévő reptér-üzemeltető éves bevételének 10−12 százaléka származott a charterforgalomból, ezt most pótolni kell vagy a költségeket csökkentetni, ráadásul a nem alacsony fix hatósági díjakat is ki kell termelni − mondta az ügyvezető. A charterek mellett általános jellegű üzleti és sportrepülők kiszolgálása hozhat bevételt a reptérnek. Az üzleti repülést azonban a gazdasági környezet és a régió állapota határozza meg, így itt kicsi a reptér mozgástere, a sport-, a séta- és a szabadidős repülésen lehetne még javítani, ennek érdekében a turizmus több szereplőjével igyekeznek együttműködni.

Az elmúlt tíz év legjobbja volt a tavalyi a kft. számára, főleg a nemzetközi forgalomnak köszönhetően, de e mellett is szükség volt a tulajdonosok támogatására. Az elmúlt évben harminc százalékkal nőtt a cég nettó árbevétele, s körülbelül ugyanilyen mértékben emelkedett a külföldről érkezők, illetve oda indulók száma a reptéren, miközben a műveletek száma 3300-ra csökkent.