A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: a felmérésben részt vevő tagállamok közül Magyarországon volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint egyszerűbbé kell tenni az uniós források elérését. Magyarországon csaknem minden megkérdezett ezt szorgalmazta, míg az európai átlag 84 százalék volt.
Az elemzés alapját egy, 15 európai uniós tagország 680 cégvezető megkérdezésével készült tanulmány képezi. A felmérésben Magyarország mellett Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország, Írország, Belgium, Finnország, Svédország, Ausztria, Lengyelország, Görögország, Spanyolország és Portugália vett részt.
A magyarországi válaszadók több mint kétharmada szerint javult az Európai Unió (EU) innovációs politikája, szemben az uniós átlag 38 százalékával. A magyar vállalatvezetők optimisták a jövőt illetően is: 84 százalékuk úgy véli, hogy jövőre is javulás várható ezen a területen, szemben a 69 százalékos európai átlaggal.
A magyar válaszadók az átlagnál kevésbé voltak kritikusak abban a tekintetben, hogy az unió innovációs politikája összhangban áll-e a gazdasági szereplők igényeivel: mindössze 55 százalékuk mondta azt, hogy sikertelenek az ilyen jellegű próbálkozások, szemben az átlagos 72 százalékkal. Ezzel összhangban a válaszadók döntő többsége hangsúlyozta, hogy formális keretekre van szükség az iparági szereplők közötti rendszeres párbeszéd elősegítése érdekében - mutat rá az Ernst & Young felmérése.
A magyar vállalati döntéshozók szerint az EU-nak leginkább az Egyesült Államokkal és Kínával kellene szorosabb szövetségre lépnie, hogy a közösség versenyképesebbé váljon. Európai szinten is az amerikai szövetséget szorgalmazzák a cégvezetők, ráadásul több mint kétharmaduk szerint az Egyesült Államok innovációs politikája jelenleg sikeresebb, mint az unióé.
A felmérés eredményei alapján az Ernst & Young egy hárompontos javaslatcsomagot állított össze, mely szerint az Európai Unió versenyképességének zálogát a technológiatranszfer, az infrastruktúra és a magántőke jelenti.