A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Az építőipar az egyik legnagyobb vesztese a válságnak, a krízis ugyanis erősítette a 2007 elejétől tapasztalható ágazati recessziót − állapította meg az ágazat fő problémáit górcső alá vevő ÉVOSZ-elemzés, amelyet a szövetség eljuttatott az építésügyért felelős döntéshozóknak. Becslések szerint a lánctartozás mértéke 2011 végén 400 milliárd forintot tett ki, amelynek a fele a szövetség szerint valószínűleg sohasem lesz kifizetve az adós eltűnése, tönkremenetele miatt, valamint a 3−5 évig elhúzódó gazdasági perek okán.
Magyarországon az építési ágazatban az árbevétel-arányos nyereség 1−2 százalék között mozog, a vállalkozásoknak nincs pénzügyi tartaléka, a likviditási helyzetük tragikus. A szövetség szerint a pénztelenség és a közbeszerzési piacon kialakult irreálisan alacsony árak a minőségi igényszintek csökkenéséhez, a minőségi problémák és a kivitelezési határidők növekedéséhez vezetnek. Az uniós forrásból is finanszírozott létesítményeknél a kivitelezők pénzhez jutása elhúzódik. Az elemzés szerint az előző 3-4 év jogszabályváltozásai az elvárt eredményeket egyelőre nem hozták. Nem gyorsult a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások előkészítése sem.
A szervezet pénzt nem igénylő megoldási javaslatcsomagot is összeállított. Eszerint a beruházási piac élénkítése érdekében hároméves nemzetgazdasági költségvetési keretszámok kialakítása alapján jogszabályi elkötelezettséget szorgalmaznak a kiszámíthatóságért. Kiemelik az uniós pénzek gyorsabb lehívását. Sürgetik a középületek energiahatékonyságát javító országos program elfogadását és megvalósítását, s szükségesnek tartják az építési vállalkozások külföldre jutását támogató, az építési export elősegítését szolgáló kormányzati program készítését.
Súlyponti kérdés az ágazat számára a feltétel nélküli bankgarancia megtiltása, ehelyett a feltételekhez kötött, kötelezően elrendelt garanciarendszer mellett voksol az ÉVOSZ. Mind a teljesítési, mind a jóteljesítési garanciát öt százalékban maximálnák. Támogatnák az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig megengedő jelzálogjog-bejegyzést a megrendelő tulajdonában lévő telek- és lakóingatlanokra.
A szövetség a gazdasági perek gyorsítását, állami tulajdonú faktoráló intézmény létrehozását sürgeti, a közbeszerzéseknél a kötelező előleg bevezetését javasolja, az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmával együtt. Ismét hangsúlyozzák a fedezetkezelő alkalmatlanságát, az intézmény hatályon kívül helyezését. Az ÉVOSZ szerint a lakásépítés fellendítésére tett erőfeszítések csak akkor hatásosak, ha minimum 8-10 évre kiszámítható környezettel és elegendő forrással járnak.
Tarthatatlan, hogy az elmúlt években az építőipari cégektől évente befolyt 6-7 milliárd forint szakképzési hozzájárulásnak csak 10-15 százalékát forgatták vissza ténylegesen az építőipari szakmák oktatására − véli a szervezet. Az EU-ban működő építőipari paritásos alapok mintájára, a szakképzés fenntartói finanszírozási rendszerének átalakítása keretében az építőipari ágazat vállalkozói által kötelezően befizetett 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás központi forrásainak egy meghatározott részéből egy építőipari paritásos szakképzési alap létrehozását tartanák célszerűnek.