Az MNB visszautasítja a Transparency International Magyarország (TIM) azon kijelentéseit, amelyek a jegybanki alapítványok létrehozását és működését negatív színben tüntetik fel. A szervezet állításaival ellentétben az MNB által létrehozott alapítványok teljes körűen átláthatók, Magyarország legtranszparensebb alapítványai közé tartoznak, a legátláthatóbban működő alapítványok, tevékenységük pedig a közjót szolgálja és a közvagyont gyarapítja - reagált a jegybank pénteki közleményében a TIM keddi beszámolójára, amelyben összesítették, hogy 2016-ban milyen jogi lépéseket tettek közérdekű adatok megismerhetőségéért.

Pontosabban csak valószínű, hogy erre reagáltak, mert a korrupcióellenes nemzetközi szervezet ebben nem részletezte vagy minősítette az MNB alapítványainak munkáját. Mindösszesen azok költéseit "közpénzzsonglőrködésnek" nevezte. Ezen túl ismertették, hogy első fokon pert nyertek a Bankkonzult Kft. által gyártott elemzések ügyében: a bíróság szerint közadatnak minősülnek a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás által gyártott tanulmányok, amelyeket a Pallas-alapítványok rendeltek meg.

A múlt héten megjelent nemzetközi korrupciós jelentésében a TI alig tért ki az MNB-szervezetek ügyére. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója csak példaként említette meg a Pallas-alapítványokat, mint olyan gyanús ügyek, amelyek bele sem kerülnek a statisztikákba.

Az MNB pénteken mégis úgy fogalmazott, a TI nem ismeri a "hazai és nemzetközi gyakorlatot, valamint a magyar szabályozás ismerete hiányának tudhatók be az olyan állítások, amelyek az alapítványok létrehozását, az oktatási tevékenység támogatását vagy a hazai közvagyon gyarapítását a jegybanki feladatokkal állítják szembe."

Az alapítványok több mint ezer oktatási, kutatási témájú pályázatot támogattak közel 4,9 milliárd forint értékben. Valamint azt írják, hogy 1,93 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat.

A jegybank a Pallas-szervezetek gazdálkodását és működését a hazai legátláthatóbb és legtranszparensebbnek nevezi. Ugyanis tavaly a parlament külön törvényt hozott arról, hogy az alapítványokhoz került pénz elveszíti közpénz jellegét. Csak azután lettek nyilvánosak az alapítványok kifizetései és szerződései, hogy Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a törvényt, amely aztán kimondta, hogy a szervezetek gazdálkodása közérdekű adat.

A közlemény zárómondata szerint "Az MNB és az alapítványok működése a teljes körű nyilvánosság biztosítása mellett szigorú ellenőrzés mentén zajlik."