A Telenor Magyarország Zrt.-nél 2000 óta négyszeresére nőtt az olyan hatósági megkeresések száma, amelyek során az illetékes szervek - a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a NAV - adatokat igényelnek a szolgáltatótól - mondta Erdélyi Márk, a Telenor Magyarország jogi igazgatója. Az ezredfordulón még tízezer volt az éves adatigénylés, ami tehát mostanra 40 ezerre emelkedett. Ennek több oka is van, részben mert elterjedtebb a mobiltelefon, másrészt a szervek is gyakrabban használják a bűncselekmények felderítése során.
A megkeresések fele a telefonlopások felderítéséhez elengedhetetlen IMEI számra, a készülék egyedi azonosítójára vonatkozik. Ezt követik azok az esetek, amelyekben a hívószámok és helyszínek forgalmi adatait, valamint az előfizetői adatokat kérik be. A lekérdezettek 70 százalékát a rendőrkapitányság, 20 százalékát a bíróság és az ügyészség, 10 százalékukat a NAV és egyéb szervek kezdeményezik.
Az ügyfelek fizetik az állami adatkérést
A Telenorhoz átlagosan naponta 160 (évente 40 ezer) adatigénylési megkeresés érkezik. A cégnek az adatokat ingyen kell a hatóság rendelkezésére átadni, ami évi 70 millió forintos költséget jelet a távközlési társaságnak, és amit valójában az ügyfelek fizetnek meg. Külföldön egyébként nem mindenütt ingyenes az adatok átadása, ami azért is lenne előnyös nálunk is, mert ha pénzbe kerülne, akkor feltehetően kevesebb adatot igényelnének.
A Telenor három célból tárol adatokat: a szerződéskötés során az ügyfél nevét, címét, elérhetőségét, a hitelképesség szempontjából pedig például az előfizető személyigazolványának számát is elkérhetik. (A hitelképesség azért is felmerül, mert az ügyfelek általában utólag fizetnek a szolgáltatónak, amely közben megelőlegezi a szolgáltatást). Mindezeken túl számlázáshoz kapcsolódó adatokat is tárol a távközlési társaság, ilyen például a beszélgetések ideje, helye, iránya.
Az internet szolgáltatás kapcsán is hasonló adatokat tárol a cég: IP-cím, be-kiléps, de azt, hogy mely oldalakon jár az ügyfél, azt nem őrzik meg.
A telefontársaságok az forgalmi adatokat egy évig őrzik meg - mondta lapunk érdeklődésére az igazgató. Az SMS, MMS vagy a beszélgetés tartalmát nem tárolják. Lehallgatást pedig csak a Nemzetbiztonsági Szolgálatok végezhetnek, ezekről a távközlési cégeknek nincs információjuk, ők a törvény alapján csak azt biztosítják, hogy ezek a szervek hozzáférjenek ezekhez az információkhoz.