Már több mint egyéves az azonnali fizetési rendszer (AFR), amely amellett, hogy a 10 millió forint alatti átutalásokat 5 másodpercen belül célba juttatja a magyarországi bankrendszeren belül, számtalan egyéb kényelmi szolgáltatást is biztosít a bankszámla-tulajdonosoknak. Az alapfunkción kívül azonban úgy tűnik, a többi szolgáltatás eddig hidegen hagyta a felhasználólat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a rendszer egyéves évfordulóján arról számolt be, hogy egy év alatt közel 150 millió tranzakció teljesült azonnal összesen 30 ezer milliárd forint értékben. A tranzakciók 99 százaléka öt, 96 százaléka azonban csupán két másodpercen belül ért célba. Az összes átutalásos tranzakció közel harmada az azonnali rendszerben teljesült, ami egy átlagos munkanapon 400 ezer utalást jelentett. Az AFR-nek köszönhetően a munkaszüneti napokon is átlagban 116 ezer tranzakcióval már 9 milliárd forint cserélt gazdát, így az év minden percében lendületben tartva a pénzügyi rendszert és a gazdaságot.

Jól jött a járványban 

Az AFR az eredeti tervhez képest (2019. július 1.) nyolc hónapos csúszással indult, de a start időzítése végül parádésra sikerült, napokkal azelőtt indult el a rendszer, hogy megtalálták Magyarországon az első koronavírusos beteget. Néhány hét elteltével lezárták az országot, és mindenki igyekezett minél több mindent online elintézni, a pénzügyeket is beleértve.

Az átutalások át is vették valamelyest a készpénz használatát. A jegybank napokban publikált tanulmánya szerint az azonnali és napközbeni rendszerekben a kis összegű átutalások (0-50 ezer forint közötti) száma minden hónapban nagy mértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a 2019 azonos időszaki értéket. Vélhetően a pandémiás helyzet következtében a korábbi kis értékű készpénzes tranzakciók egy része tartósan átcsatornázódhatott a 2020. március elején indult azonnali fizetési rendszerbe, ami az összes bank összes ügyfele számára folyamatosan elérhető azonnali fizetési szolgáltatást biztosít.

Az AFR-rel együtt azonban nem csak az azonnali utalást kapták ajándékba a banki ügyfelek, de például a másodlagos azonosítók használatát is. Az induláskor komoly sajtóvisszhangot kapott, hogy a bankszámlaszám mellett mostantól úgynevezett másodlagos azonosítókra is lehet majd utalni pénzt. Ilyenek lehetnek a mobiltelefonszámok, az e-mail címek, az adóazonosító vagy cégek esetében az adószám. Nem kell tehát ismeri a másik fél bankszámlaszámát, elég, ha az utaló fél tudja például a telefonszámát, mint a Revolutnál, és már küldheti is a pénzt. 

Érdektelenségbe fulladt a másodlagos azonosító

A kétségtelenül praktikusnak tűnő szolgáltatást azonban hiába vezették be a bankok, keveseket érdekelt, leginkább csak az újdonságokra fogékony kíváncsibb ügyfelek regisztrálták a telefonszámukat vagy valamilyen más azonosítót a rendszerbe. Tavaly március óta 110 ezer másodlagos azonosítót regisztráltak az ügyfelek, ezek 56 százaléka mobilszám, 34 százaléka email cím és 10 százaléka adóazonosítójel, vagy adószám.

A forgalom is elenyésző volt, amit így bonyolítottak le. A jegybank adatai szerint tavaly egész évben mindössze 34 419 esetben utaltak pénzt nem számlaszámra, hanem valamilyen más azonosítóra összesen alig több mint 2,2 milliárd forint értékben. Egy átlagos ilyen átutalás tehát nagyjából 64 ezer forintos összegről szólt. Az év vége felé emelkedett valamelyest a másodlagos azonosítók jelentősége, és az átlagosan átutalt összeg is nőtt, de a teljes azonnali fizetési forgalomból még így is csupán 0,01 százalékot tesznek ki ezek az ügyletek.

Az ilyen azonosítók egy év után lejárnak, aki tehát az elsők között regisztrált, már kapott értesítést arról, hogy meg kell újítania. A bankok nyilatkozatai alapján az ügyfelek többsége megújítja az azonosítót. Sokan azonban nem foglalkoznak ezzel, hiszen eddig sem használták a másodlagos azonosítójukat. "Az éves megerősítések az ügyfelek tájékoztatása ellenére is elmaradoznak, így újabb kampányt tervezünk a másodlagos számlaazonosítók hasznosságának bemutatására" - mondta a Napi.hu-nak az MKB Bank. 

Az Erste Bank konkrét számokat is közölt: "ügyfeleink 2021 április 26-ig összesen 13 ezer másodlagos azonosítót regisztráltak, ebből 4,5 ezer volt olyan, amelyet egyszer már megújítottak".

A fizetési kérelem pedig mintha nem is létezne

A másodlagos azonosítók bevezetése kötelező feladat volt a bankok számára. A másik nagy újdonság, a fizetési kérelem szolgáltatást viszont önkéntes alapon indíthatták el. A fintech-cégek ügyfelei ezt is jól ismerik, az a lényege, hogy ha valaki pénzt kér egy másik embertől, küldhet a számára egy ilyen megbízást, amit csak jóvá kell hagynia, és átkerül a pénz a kérő fél számlájára. 

A szolgáltatás igazán praktikus, például ha szét kell dobni egy közös számlát például egy étteremben, a fizető fél egyenként elkérheti mindenkitől a rá eső pontos összeget. Szintén be lehet így szedni könnyen egy közösen vásárolt ajándék árát, nem kell gyűjtögetni a papírpénzeket, és sakkozni a visszajárókkal. Emellett a közüzemi szolgáltatók is egyszerűen beszedhetnék így a díjakat.

Ennek ellenére tavaly egész évben az MNB adatai szerint mindössze 1553 fizetési kérelem tranzakció teljesült a magyarországi AFR-en belül, ezek összértéke 38 millió forint volt, vagyis egy átlagos tranzakció során 24,4 ezer forint került át a kérő félhez. Ez elég sovány szám még ahhoz képest is, hogy a szolgáltatás csak a bankok egy részénél érhető el. 

Azok a bankok, amelyek elindították, közleményben számoltak be arról, hogy náluk már elérhető ez a szolgáltatás is. Van ilyen egyebek között az Ersténél, a Gránit Banknál, a Budapest Banknál, a Raiffeisennél, a Takarékbanknál és bankon belül az OTP-nél is. A Budapest Banknál, ahol havonta 100 ilyen tranzakció van, úgy látják, segíthetné a növekedést, ha a piac további szereplői bevezetnék ezt a szolgáltatást. A CIB-nél, ahol még nincs ilyen, tervezik a bevezetését. 

A cégek és a kereskedők meggyőzhetőbbek

Tavaly szeptembertől vált elérhetővé az AFR-ben a vállalati kötegelt tranzakciók beküldése, vagyis az, hogy több megbízást, például a dolgozók fizetését a rendszeren belül utalják el a cégek. Ebben azért jóval több a potenciál, a K&H-nál például, amely már tavaly szeptemberben elindította ezt a szolgáltatást, csaknem 250 ezer ilyen tranzakciót bonyolítottak le ezidáig. Ezt a szolgáltatást sem indította még el minden bank, több hitelintézet egyelőre csak tervezi. 

A kereskedőknél történő QR-kódos fizetés a másik olyan szolgáltatás, amelyben több lehetőség lehet. Az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek január 1-től kötelező biztosítani az elektronikus fizetési lehetőséget a vásárlók számára, a bankkártyás fizetéstől viszont sokan tartózkodtak annak magas költségei miatt. 

Az átutalás a bankkártyás vásárlásnál kevesebbe kerül a kereskedők számára, hagyományos formában, internetbankon, mobilbankon keresztül viszont nehézkes, hiszen rengeteg adatot - számlaszámot, összeget, közleményt - be kell gépelnie a vásárlónak ahhoz, hogy teljesüljön a tranzakció. Az adatokat szeretik az átutalók többször is ellenőrizni, nehogy véletlenül rossz legyen a számlaszám vagy az összeg, ez még lassabbá teszi az ügyletet. A QR-kódos fizetés megkönnyítheti mindezt, hiszen a kódban ott vannak az adatok, gyakorlatilag csak jóvá kell hagyni a tranzakciót a vásárlónak. 

Ezen a téren vannak már fejlesztések, és a bankok készülnek további újdonságokkal. A Gránit Banknál most is elérhető az MNB sztenderd QR-kód alapú fizetés QR-kód képzéssel és beolvasással, de dolgoznak egy új szolgáltatáson is a kereskedők számára, amely a bankkártyás vásárlás alternatívája lehet. 

Az OTP-nél 2020. júliusa óta érhető el a QR-kód generálásán vagy deep link használatán alapuló, azonnali átutalást eredményező online fizetés, mely a SimplePay és SimpleBusiness fizető felületen keresztül. Ezt a funkcionalitást elsőként az OTP SmartBank mobilalkalmazás volt képes kezelni, de a megoldás nyílt, így bármely bank képes fizetési művelet kezdeményezni ezen megoldást felhasználva. A Raiffeisen Bank például mind kereskedői (QR kód generálás), mind fizetői fél oldalról elérhetővé tette a QR kódon alapuló fizetési lehetőséget.

Az Erste az idén tervezi a QR-kód olvasás implementálását a George alkalmazásban, amelynek segítségével az ügyfeleinek lehetősége lesz QR-kódot leolvasva fizetést kezdeményezni, illetve QR kódot generálni. A CIB és a Takarékbank is tervezi a QR-kódos fizetés bevezetését. Az MKB idei tervei között is ott van a fizetésikérelem-szolgáltatás elérhetővé tétele, illetve a QR kódos fizetési lehetőség bevezetése.