Vasárnap hajnal 3 óra körül történt valami a paksi atomerőműben, majd egy órával később beszakadt a villamos energia termelés is Pakson. A termelés jelenleg (vasárnap, 11.50 óra) is csupán fele a névleges 2000 megawattos teljesítménynek, ami akkor is feltűnő és kevés, ha április 30. óta az 1-es blokkon előre tervezett nagyjavítási munkálatok zajlanak, és az az 500 MW most (azóta) nem adódik a hálózatra.
A paksi nukleáris erőmű teljesítménye - ahogyan az az országos teherelosztó és rendszerirányító Mavir hivatalos oldalán is látható: két lépésben csökkent, és az elmúlt 8 órában az adatok nem korrigálódtak. Paks jelenleg fele teljesítményen termel, információink szerint a Paks-2 és a Paks-3 reaktorblokkok teljesítménye csökkent. Utóbbinál a termelés fele esett ki; a 2-es blokkon nagyjából egyharmados a visszaesés.
A négy nukleáris blokkból így jelenleg csupán az egyik megy teljes üzemben.
Az eset azért is furcsa, mivel a 100 MW-ot meghaladó teljesítménykiesést naplózni és kommunikálni kell, ahogyan ez korábban is rendre megtörtént. Ám most sem a paksi atomerőmű honlapján, sem pedig az Országos Atomenergia Hivatal saját felületén nem adott hírt az esetről. Ez is azt valószínűsíti, hogy váratlan eseményről van szó.
Kék szín jelöli az ábrán a paksi termelést, ami eleve nem a "szokásos" 2000 MW-on üzemel, mivel két hete az 1-es blokk nem termel a hálózatra. Ahogyan az látható, a hajnali visszaesés húzta magával az országos termelési volument is. (A piros a Mátrai Erőművet jelöli, mely az utóbbi években megszokott 5-600 MWnál is kisebb "lángon ég", és alig több mint 300 MW-on termel. A türkíz a földgáz tüzelésű erőművek sávja, a citromsárga a napelemes rendszerek termelését mutatja, a rikító zöld a szélerőművekét.)
A Napi.hu-n korábban hosszú elemzést is írtunk arról, hogy az életciklusuk vége felé közeledő négy régi paksi blokk esetében milyen sok és sokféle probléma okozhat ehhez hasonló, nem várt és nem tervezett helyzetet. Ezt igazolta vissza legutóbb az OAH éves jelentése is, amiből kiderült, hogy tavaly mintegy megduplázódott a paksi atomerőmű nukleáris biztonsági jelentésköteles eseteinek száma. De érdemes visszaidézni a Mycle Schneiderrel készült, "Mit tudnak önök valójában a paksi blokkokról?" címmel megjelent interjút is, mert ebben a nukleáris ipar tevékenységét évtizedek óta monitorozó Mycle Schneider a következőket mondta:
"A nukleáris szektor nagy problémája ma az, hogy az erőművek öregek. A 30 év feletti reaktor-átlagéletkor pedig sok más mellett azzal is jár, hogy a tervezett karbantartások gyakorlati lebonyolítása során a termelésből kieső időszak fokozatosan elnyúlik. Úgy értem, hogy a tervezett javítás után, a blokkok visszatérése a termelésbe egyre bonyodalmasabb, mert menet közben többször, újra meg újra kell tervezni az indítási folyamatot, mert mindig kiderül még valami más is, amit meg kell oldani. Amikor az üzemanyagcserét vagy karbantartást megtervezik, azt egy bizonyos időszaknyi leállással számolják, de gyakran menet közben kell improvizálni és módosítani, amiből viszont az következik, hogy egyetlen leállás esetén akár hússzor is újra kell tervezni azt, hogy mennyi ideig tart a leállás. (…) Nem egyedi eset a magyarországi, mert ez az általános minta."
A Paks-2-es blokk talán a leginkább rakoncátlankodó egység, emlékezetes, hogy 2019 augusztusának végén, az egy napos javítási munkálatok után nem sikerült a visszakapcsolás, és majdnem egy hétig tartott a helyzet kezelése - hogy aztán a Paks-2 blokk ismét "megmakacsolja magát".
Az aktuális hibajelenségek okával kapcsolatban egyelőre csak találgatások vannak: a termelés-visszaesés jellegéből adódóan az a legvalószínűbb, hogy valamilyen generátor probléma keletkezhetett.