A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Az olimpiai mozgalom híveit az elmúlt évtizedekben elkényeztették nagyvonalú ajánlataikkal a nyári és a téli játékok megrendezésére jelentkező városok, ám úgy tűnik, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hét végi Buenos Aires-i kongresszusán, ahol dönteni kell a 2020-as nyári olimpia rendezési jogáról, nem ez lesz a helyzet − írja elemzésében a Financial Times. A jelöltek rövid listáján szereplő Madrid, Tokió és Isztambul persze fel fogja vonultatni az országaikat vezető kormányfőktől kezdve a legismertebb sztárjaikig mindazokat, akik mosolyoffenzívájukkal segíthetnek megnyerni a többnapos csatát, ám a számos hasonló eseményt látott megfigyelők nem emlékeznek arra, hogy előfordult volna az, ami idén, nevezetesen hogy mindhárom jelöltnek védekeznie kellett volna valamilyen ellene szóló súlyos érvvel szemen.

Madrid

A spanyol főváros zsinórban harmadszor próbálja elnyerni a rendezés jogát. A legfőbb érv Madrid mellett, hogy az olimpiai létesítmények túlnyomó része rendelkezésre áll, így mindössze 2,95 milliárd dolláros költségvetéssel számolnak. A stílusos, kozmopolita város ideális helyszín lehetne, rossz ómen azonban, hogy Róma az eurózóna válsága nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet miatt vonta vissza jelentkezését, amit volna okuk mérlegelni a spanyol döntéshozóknak is. Emellett a NOB-nak figyelembe kell vennie, hogy ha Madridnak adják a rendezés jogát, akkor az elmúlt öt nyári olimpia közül már a harmadik kerülne Európába. Ez egyben rontaná a francia főváros esélyeit, amely az 1924-es párizsi játékok emlékére szeretné megszerezni a következő nyári olimpiát.

Tokió

A japán főváros 1964-ben már rendezett egy olimpiát. Tokió hipermodern infrastruktúrájával érvelhet, és nem keveset nyom a latban, hogy 4,5 milliárd dollárt már félretettek a játékokkal összefüggő költségek fedezésére. A város nagy gyengesége, hogy mindössze 230 kilométerre fekszik a 2011-es földrengésben és cunamiban lerombolódott fukusimai atomerőműtől, amelyről éppen az elmúlt hetekben derült ki, hogy még mindig súlyosan szennyezi a környezetet. A kormány közel 500 millió dollárt fordít a közeljövőben a károk enyhítésére, ám jellemző a helyzetre, hogy a Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint ez csak pr-fogás, amellyel a NOB szavazó tisztviselőinek éberségét kívánják elaltatni.

Isztambul

A török főváros sokáig biztos befutónak látszott, ugyanis Isztambullal a világ új szegleteibe vihetné el a sport szeretetét a NOB. Először rendezhetne olimpiát egy szekuláris muzulmán állam, egyben egy feltörekvő ország fővárosa, amivel a többmilliárdos muszlim közösséget szólíthatná meg a békés versengésre felesküdött olimpiai mozgalom. A költségek azonban itt a legmagasabbak, elérik a 20 milliárd dollárt, a kaotikus közlekedés komoly aggodalmakra ad okot és nagyot rontott a kormány imázsán, hogy júliusban élesen szembekerült az ország világi berendezkedését féltő, tüntetéseket szervező civil mozgalmakkal.

"Tuti" tipp

Madrid lehet a nyertes − állította a Huffington Postnak nyilatkozva Wolfgang Maennig, a Hamburgi Egyetem közgazdászprofesszora, aki kiváló kapcsolatokkal rendelkezik a NOB köreiben. Isztambul esetében a szíriai, sőt az iraki helyzetet is aggasztónak tartják a döntéshozók, Tokiót pedig a fukusimai radioaktív szennyezés egyre súlyosabb eseteiről érkező, egymást követő hírek gyengítik. Ezt megelőzően Tokió látszott befutónak masszív gazdasági hátterének köszönhetően. Ez lesz az az olimpia, amelyre Budapest is pályázott volna, erre alapították a Budapesti Olimpiai Mozgalmat.