A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében ezen a módon visszakerülhet az államhoz az önkormányzati tulajdonban lévő Bahart 1,42 milliárd forint névértékű részvénycsomagja.
Balassa Balázs - aki az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke is egyben - elmondta, a döntés a keddi közgyűlésükön várható. Ő személy szerint támogatja az állami kezdeményezés elfogadását - jelezte.
Kapcsolódó
A tőkejuttatási kötelezettséggel csak a részvények 49 százaléka terhelt. Ezektől a Bahartban tulajdonos 21 önkormányzat egy része megszabadult az elmúlt években, Siófoknak értékesítve a hányadát. Így jelenleg 12 tóparti önkormányzat kötelezett arra, hogy január végéig emelje a Bahart tőkéjét 1,42 milliárd forinttal. Ha ezt nem teljesítik, egyetemlegesen felelve több mint 1,7 milliárd forintot kellene fizetniük az állami vagyonkezelőnek.
A kötelezettség teljesítésére minden érintett önkormányzat elő tudná teremteni a szükséges összeget egy előzetes felmérés szerint, de ezzel csökkenne a településfejlesztésre fordítható forrásuk - mondta.
Állami szerepvállalás nélkül nem dolgozható le a társaság több évtizedes lemaradása - közölte Kollár József, a Bahart vezérigazgatója.
A 21 balatoni önkormányzat 2008-ban vált a Bahart 100 százalékos tulajdonosává, amikor bizonyos feltételekkel ingyen kapták meg az államtól a cég 49 százalékos tulajdoni hányadát a már korábban juttatott 51 százalékos részesedésük mellé. Az állam a 49 százalékos vagyonjuttatásért cserébe kötelezte a településeket, hogy 580 millió forintos tőkeemelést hajtsanak végre, majd 2012. október végéig 1,424 milliárd forintos tőkejuttatásban részesítsék a hajózási társaságot. Az érintett önkormányzatok kérésükre öt év haladékot kaptak a tulajdoni hányaduk arányában fizetendő tőkeemelésre, ezt a határidőt többször is módosították. A legutóbbi határidő: 2019. január 31.
A hirbalaton.hu információi szerint a fizetési kötelezettség miatt az elmúlt években Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonszemes, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Révfülöp, Szántód és Tihany vált meg a hajózási részvényei zömétől, illetve üzletelt vele, amit a tulajdonosok - az állammal korábban kötött szerződés értelmében - csak egymás között adhattak-vehettek. A részvényeket felvásárló Siófok a kezdeti 20 százalékos tulajdoni hányadát megduplázta.