A csillagos égig szökhetnek az árak a Balatonon

A Napi.hu kiadásában megjelent A 100 leggazdagabb 2018 írása.

Jól menő üzletemberek curriculum vitae-jéből nem hiányozhat a szabadidő rovatból a "vitorlázás szerelmese″, a "hobbija a vitorlázás″, esetleg a "minden szabad percét a Balatonon állomásozó hajóján tölti″ kitétel. És valóban: körülnézve egy-egy nagyobb balatoni túravitorlás-verseny nevezési listáján, kiderül, hogy nagyon sok üzletember vitorlázik. Az sem titok, hogy nemritkán milliárdos üzletek köttetnek vagy indulnak el egy-egy csillogó balatoni jacht fedélzetén vagy este a kikötői kocsmában. Nagyon úgy fest tehát, hogy az üzleti világba belépőnek számít a vitorlázás, mégpedig lehetőleg saját hajóval.

Ehhez először is szert kell tenni egy legalább 35 láb (egy láb valamivel több, mint harminc centiméter) feletti hosszú, itthon luxusnak számító hajóra. Arra érdemes figyelni, hogy a Balaton sekély víz, átlagos mélysége 3-3,6 méter, tehát 2-2,5 méteres merüléssel lehet még többé-kevésbé mindenhol biztonságosan közlekedni.

A jó hír, hogy ebben a mérettartományban is könnyen el lehet költeni akár 365 ezer eurót (113 millió forint), ennyi ugyanis a Bavaria C57 luxusjacht listaára a cég magyar nyelvű honlapján. Az alsó presztízshatárnak tekinthető 35 lábas (valamivel több, mint 10 méteres) Bavaria Cruiser 37 már 107 ezer euróért vihető. Hasonló számokat lehet olvasni az ugyancsak nagy gyártó és Európában népszerű francia Jeanneau és Beneteau gyártók hasonló méretű úszó apartmanjai árcéduláján. Sokak szerint az egy láb egymillió forint értékelés nagyjából hüvelykujjszabálynak is nevezhető, de ez szigorúan csak arra alkalmas, hogy körvonalazni lehessen a szükséges összeget, és az árakat végignézve az új hajók esetében helyénvaló 1,6-1,8-as szorzóval korrigálni.

Szinte minden kapható

A választék széles, így ma már olyan hajót vehet a Balatonra a feltörekvő vagy már feltörekedett bizniszmen, amilyet csak akar, az összes nagy európai gyártó teljes palettája elérhető, az árak a csillagos égig szökhetnek, még az alapmodelleké is, a felszereltség függvényében. Az egyszerűség kedvéért maradva az átlagemberek számára is értelmezhető hajóknál, az eladóknál elérhető szériatípusokról beszélünk. Már csak ezért is, mert a Balatonon nem is férne el bármekkora jacht.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ebben a körben jól megkülönböztethető a vitorlázás sport, illetve státusszimbólum jellege. Az igazi státushajók felszerelése alapvetően a luxust, a kényelmet, a figyelemfelhívást szolgálja, vitorlázó szakmai szempontok szerint ezek nem túl érdekes eszközök.

Vannak valóban versenyző gazdagok is, az ő körükben előfordul, hogy valódi versenyhajóra tesznek szert, ami vagy egy-egy felújított és korszerűsített régi versenycsoda, vagy külföldről beszerzett modern versenyhajó a maga célratörő, így puritán berendezésével. Előfordul itthon tervezett és gyártott egyedi, bár néha szériának mondott vitorlás. Ezek a hajók is nagyon drágák, itt a modern technológiát kell megfizetni, a versenyképességet és a sebességet, amelyre egyik-másik jármű képes. A karbonból készült árbóc vagy a három dimenzióban öntött, azaz egy darabból készült vitorlák több nullával drágábbak, mint hagyományos, a haladáshoz még elegendő, de sokkal könnyebben kezelhető társaik, amelyekkel a Balatonon látható magamutogatós nagy jachtokat általában felszerelik. A valódi nagymenő versenyhajókra így aztán többnyire darabokban ugyan, de ugyancsak el lehet tapsolni jó néhány tíz milliót, mire összeáll, minden megvan rajta és működőképes is.

Nem csupán a hajó kerül sokba

Miután megvan a hajó, helyet kell neki keresni, biztosítást kötni, valamint magunkat is fel kell szerelni a megfelelő szakmai és parti-, kocsmai ruházattal, napszemüveggel és egyéb eszközökkel, amelyek a külcsínt illetően sem hagynak kétséget a gazda hovatartozása felől.

Kikötőt sok szempont alapján lehet választani, a legkézenfekvőbb talán az, hogy hol van hely, illetve ahol van hely, ott befér-e a menő hajónk. Egyes kikötőkben ugyanis nem férnek el az úszó nyaralók sem széltében, sem mélységben. Az előbbi úgy kell érteni, hogy nincs a szükséges szélességgel bíró hajóhely, az utóbbit pedig úgy, hogy egyik-másik kikötő kifejezetten sekély, az áramlás összehordta az iszapot, homokot, a kotrás pedig nem olcsó mulatság. Szárazabb nyarakon egy sor kikötőből nem tudnak kihajózni a nagyobb vitorlások, mert nincs elég víz a merülésükhöz.

A Balaton mentén sok, de a kereslet kiszolgálásához nem elegendő kikötő működik, egy részük a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) kezelésében, más részük teljesen magánkézben. A Bahart 11 balatoni vitorláskikötőjében 2200-2400 bérlő hajójának biztosít helyet, ezzel piacvezető a tavon. A díjszabás szerint e kikötőkben a kellően méretes jachtok évi 600-650 és 1-1,25 millió forint közötti összegért állomásozhatnak. Ebbe a díjba általában kétszeri daruzás (alapértelmezésben tavasszal beteszik a vízbe, illetve ősszel kiveszik a hajót), valamint WC- és zuhanyzóhasználat, áram- és vízvételezési lehetőség, továbbá a kikötő üzemeltetési ideje alatt 24 órás kikötőmesteri szolgálat tartozik. A kikötői díjak az áfát általában tartalmazzák, de a mederhasználati díjat és az üdülőhelyi adót általában nem.

Az egyre több magánkikötőben eléggé szóródnak az árak. A Tihanyi Hajós Egyletben például nemigen kell többet fizetni, mint a Bahart kikötőiben, viszont az ár magában foglalja a wifi- és kábeltévé-csatlakozást, az utánfutó vagy hajótároló állvány nyári tárolását, egy gépkocsinak a kikötő területén tartózkodását. Egy csomó helyen azonban, ezzel ellenkezőleg, mindezért darabonként vagy csomagban, de különdíjakat számolnak fel.

Az ugyancsak több kikötőt üzemeltető Túravitorlás Sport Klub (TVSK) szintén a megfizethetőbbek közé tartozik, a vizsgált kategóriában 820-970 ezer forintért tarthatja náluk hajóját a hajós pénzember. Csak érdekességként: a ma már nem állami kikötőként működő volt aligai pártüdülő és nyaralóközpont (ma Club Aliga) kikötője, amely 740 ezer forint éves díjával kifejezetten olcsónak minősül, a legmagasabb kategóriában.

Más magánkikötőkben egyedi megállapodások alapján szabják meg az árat, valószínűleg nem tévedünk, ha arra tippelünk, hogy ezeknél mindenképpen többet kell szánni a vitorlás csoda elhelyezésére. Főleg az olyan kicsi, de exkluzív privát marinákban, ahol csak 15-20 hajót fogadnak, saját séf parádézik a saját étteremben, vagy télen sem kell kivenni a vízből a hajót, mert olyan keringető rendszert üzemeltetnek, amely nem engedi befagyni a kikötő vizét.

Nem két fillér a papír sem

Ha megvan a hajó, meg az is, hol állomásozik, célszerű megtanulni vitorlázni, és hajóvezetői engedélyt szerezni, hogy hasítani is lehessen a szerzeménnyel. Ezeket az igényeket elégítik ki a mára már tucatszám a piacon lévő vitorlásiskolák, amelyek a legegyszerűbb, azaz kedvtelésinek nevezett tanfolyamot 75-110 ezer forintért adják, plusz a 30 ezer körüli vizsgadíj (bukta esetén tantárgyanként 18 ezer pótvizsgadíj).

A tanulók többsége jellemzően egy hosszabb hétvége alatt le is zavarja a gyakorlati tanfolyamot, vizsgástól. Ehhez jön még a vizsga előtt pár elméleti felkészülési alkalom, amelyeken összesen 16-20 órát kell teljesíteni. Ne higgyünk azonban a látszatnak: három nap alatt nem lehet megtanulni vitorlázni úgy, hogy 10-20 méteres hajókkal biztonságosan közlekedjünk a nyílt vízen vagy a kikötőben. Még sokkal kisebbekkel sem. Ezek a tanfolyamok igazából arra jók, hogy világossá váljon, mi mindent kell a biztonságos hajózáshoz elsajátítani, majd nekifeküdni, és éveken át gyakorolni, gyakorolni.

Ma már a hajókra éppúgy kell és lehet biztosításokat kötni, mint az autókra. Kötelező biztosítás nélkül hivatalosan semmilyen versenyen nem lehetne elindulni, emellett a kikötők is számon kérik a biztosítás meglétét. Amennyiben csak néhány versenyen, mondjuk a Kékszalagon indulna a hajó, úgy lehetőség van biztosításkötéskor napra pontosan megadni a hajó nevezési dátumát. Ezekre a napokra a biztosító úgynevezett versenyfelelősség-biztosítási záradékot ad, így a versenyzés közben a másik hajóknak okozott károkat is kifizeti. Külön előny, hogy ilyenkor nem kell a teljes időtartamot kifizetni, mindössze külön jelölni a verseny dátumát.

Cascót ajánlatos kötni, hiszen esetleges kár esetén a javítás gyakran aranyárban történik. Ráadásul nagy tempóban nő azok száma, akik "a pénzem van, veszek hajót, vitorlázni meg majd megtanulok″ filozófiát vallják, így a Balaton egyre inkább balesetveszélyes közlekedési felület. A biztosítás ebben a körben nem számít drága mulatságnak, ám nagyot lehet bukni, ha nincs: egy 50 ezer forintos biztosítás már évi 50 milliós kárlimitig elegendő, és a versenyzésre való kiterjesztés díja sem több 8-10 ezer forintnál.

Nézze meg, mit vesz fel!

A vitorlázáshoz, mint általában minden sporthoz, speciális ruházat is szükséges, erre is sokat lehet költeni, és ez is alkalmas a rongyrázásra. Nagyjából féltucatnyi jól ismert márka forog a világ kikötőiben, így az itthoniakban is. Érdekes módon ezen a piacon nem nagyon vannak jelen a nagy sportruházati cégek, mint az Adidas, a Nike, a Reebok vagy a Puma. Természetesen itt is lehet alapfokú vagy pro ruhákba öltözni, a márka nagyon meghatározó.

Vannak kifejezetten menő brandek, amelyek jelzik, hogy viselőjük nem elégszik meg az átlagos cuccokkal. Tartósan ilyennek számít az angol Musto, amely jó 40-60 százalékkal drágább a többinél, mellette időről időre felbukkan egy-egy sztármárka. Ilyen időszakosan menő szerelés például az új-zélandi Zhik, amelyet szintén aranyárban mérnek. A vizsgált hajóméret legénysége többnyire e két márka felszerelésében feszít a fedélzeten. Hasonló státusban szerepel momentán a szintén angol Rooster, míg korábban a norvég Helly Hansen vagy a belga Magic Marine volt divatban.

De milyen ruházat szükséges a vitorlázáshoz? Könnyű szélben nagyjából olyan, mint a strandon, de persze a rövidgatya, ha Musto, úgy 35-40 ezer forintba is kerülhet, ha más jegyzett márka, akkor 23-25 ezerbe, ha az sem, akkor kijön 3-7 ezerből is. Nagyjából hasonló arányok játszanak a komolyabb ruházatnál is, a vízhatlan felszerelés esetében egy kantáros, mellig érő nadrág beszerezhető 90-110 eurótól 550 euróig. Kérdés, hogy mennyire vízhatlan, mennyire lélegző, mennyi zseb van rajta, vízhatlan cipzárral vagy normállal, párnázott-e a kantár vagy nem, meg egyáltalán, mi van a márkacédulára írva? Ugyanez érvényes a kabátokra, a könnyű, eső- és cseppmentes felsőkre, a technikai, azaz ultrakönnyű alsókra, rövid és hosszú ujjú pólókra, meg nagyjából mindenre, a napszemüvegtől kezdve az úszónadrágon át a baseballsapkáig és a napellenzőig vagy a napvédő kencékig.

És akkor még nem beszéltünk a parti öltözetről. Ott lehet csak igazán virítani. Egyszerű pólótrikó menő jelzéssel 8-10 ezer forint, piké póló 15-21 ezer, deckshoe cipő, természetes bőrből, 30-40 ezer. És külön szerelés van minden időjárásra, minden helyzetre: viharra, könnyű szélre, parti fogadásra, kikötői sétára, parti zimankóra, felsorolni is komoly kihívást jelent. Rövid esőkabát, hosszú esőkabát, parti vízhatlan nadrág, hajós vízhatlan rövidnadrág stb. Bármennyi pénzt el lehet költeni arra, hogy mindenki lássa: gazdagok vagyunk, menők vagyunk, tudjuk, mi a csízió.

Molnár Csaba

A nyitókép forrása: Pixabay.