- Már több mint 25 éve szervez nagyszabású kulturális programokat, rendezvényeket, fesztiválokat. Hogy látja, mennyiben változott az emberek igénye ezen a területen?

- Ezalatt alaposan átalakult a világ, benne a fogyasztói szokásaink és ezzel kölcsönhatásban a közönség elvárásai is. A technológiát, a technikát és az információáramlást érintő robbanásszerű változásoknak természetesen gazdasági következményei is lettek, amelyek a színházat sem hagyták érintetlenül. Az előadások színrevitele ma szükségszerűen magasabb igényeket elégít ki, nemcsak a vizualitás és a látvány tekintetében. Ahogy a világ változik a színháznak is változnia kell, fel kell vennie a tempót, reagálni, feldolgozni a minket ért rengeteg ingert, hogy a nézőben végül élménnyé alakuljon. Közben viszont ez az erőfeszítés mit sem ér, ha nem talál érdeklődésre. Az igények tehát jelentősen változtak az elmúlt időszakban, a közönség a minden percben áradó ingerek és információk millióinak kényeztetésében él és hatalmas kortyokban issza az életet a kultúra területén is. Csak a színház ízlés és véleményformáló szerepe nem változott: ma is "színház az egész világ", nekünk, színházcsinálóknak pedig többek között az a dolgunk, hogy a változásokat követve garantáljuk a kor igényei szerinti minőségi szolgáltatást.

Kapcsolódó

- Miként lehet most eltalálni az emberek ízlését?

- Fontos, hogy ezt az elképesztő technológiai fejlődést ki tudjuk használni a médiakampányban. A versenyhelyzetben kitűnjünk a rengeteg inger közül, egy lépéssel akár saját magunk előtt járjunk. Nagyon fontos, hogy ne maradjunk le attól, amit a közönség akar, és megfelelően széles programkínálattal tudjunk rá válaszolni. A Nyári Fesztiválnál pedig jól megférnek egymás mellett a különböző területek.

Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója.

Puccini Turandot-ja, vagy a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház előadásában a Giselle klasszikus balett mellett jól megfér egy Bonnie & Clyde musical, vagy egy Anna and the Barbies, egy Freddie-koncert. Viszont miközben nem állnak messze egymástól, más közönségrétegeket szólíthatnak meg. Az összes színpadi műfajnak megpróbálunk teret adni: a színháztól a koncertig, az operától a táncig, az operettől a musicalig.

- Nem hangzik kis feladatnak.

- Ha számokban beszélünk, a fesztivál három hónapja alatt a két budapesti nyári színház a megközelítően 100-120 produkcióval olyan, mintha fél éven át szinte minden napra kellene előadást találnunk. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon közel 3000, a Városmajori Szabadtéri Színpadon pedig 800 férőhelyre kell átlagosan közönséget szereznünk. Utánaszámolva ez azt jelenti, hogy 200 ezer jegyet kell eladnunk a tizenkét hét alatt.

Hogy ez megtörténjen, ahhoz a repertoárnak követnie kell a trendeket is, vagyis amire az embereknek igényük van. De közben szeretnénk őket edukálni is, játszva tanítani is, ahogy ezt korábban említettem.

- Az említett programokban világsztárok is fellépnek. Budapestre már örömmel járnak a nagyobb nevek is, vagy még versenyezni kell értük?

- Nagyon jó híre van a városnak, egyrészt a saját művészeinken keresztül, másrészt a korábbi vendégelőadóknak köszönhetően, akik elismeréssel beszélnek Budapestről. Így már sokkal egyszerűbb elérni az olyan sztárokat, mint világhírű argentin tenor Marcelo Álvarezt vagy Vittorio Grigolo olasz tenort. Vannak további nagy nevek, akiket, ha szerencsém van, nem hívnak el máshová szervezés közben, ugyanakkor egyre többen vannak a könnyebben elérhetőek. A főváros viszont tényleg nagyon szépen beépült az európai kulturális életbe, a tágan vett térségben a Budapesti Tavaszi Fesztivállal indul a szezon, a programjaink sok külföldit idevonzanak. Nem véletlenül, hiszen fontos szerepet töltünk be a turisztikai desztináció fejlesztésben.

Forrás: Szabad Tér Színház.

- Inkább turisták vagy a budapestiek járnak az eseményekre?

- Még 1991-ben indult el az első operafesztivál, az akkori kiürült nyári Budapesthez képest most egy nyüzsgő metropolisz fogadja az embereket. Akkor a fővárosiak elutaztak a Balatonra vagy vidékre hétvégén, az utcákon kis túlzással egy lélek sem járt. Most a nyári időszak alatt sincsenek hullámvölgyek, nem ürül ki a város, nincsenek mélypontok, a helyiek itt maradnak és folyamatosan érkeznek a külföldi turisták. Ebben fontos szerepe van a Budapesti Nyári Fesztiválnak, mert állandóan olyan programot, eseményt kínál, amiért érdemes ide jönni. Itt meg kell említeni a nagy sport rendezvényeket is, hiszen Budapest nem csak a European Best Destination díjat nyerte el tavaly, hanem 2019-ben Európa sportfővárosa is lett.

2017-ben történt meg először, a vizes vébé idején, hogy vendégéjszakák tekintetében átléptük a 10 milliós számot a fővárosban. Pedig ez a szám csak a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozik, ha hozzáadjuk az Airbnb-jellegű szállásadókat is, akkor a tényleges érték 15 millió felett lehetett. Nagyon fontos, hogy tavaly nem estünk vissza, hanem ennyire grandiózus sportesemény nélkül is ébren tudtuk tartani a Budapest iránti turisztikai érdeklődést.

Szerencsére felismerte a kormány is a turizmusban rejlő gazdasági potenciált: a hirdetések és az események szervezése, az attrakciógyártás fenntartja az érdeklődést a város iránt. A sok vendég pedig fizet a szállásért, a szolgáltatásokért, ha pedig elégedett, akkor vissza fog térni, és a jó hírünket is tovább viszi - ez a leggyorsabban megtérülő befektetés a gazdaság számára.

- A turizmus nem feszegeti a fővárosi lakók tűréshatárát?

- Az ismert modell szerint, ahol nyitottan és barátságosan fogadnak, oda szívesen térünk vissza. Ez így is van, de Budapesten sajnos látunk példát arra is, hogy a környezet már nem bírja el a megnövekedett érdeklődést és vele járó terhelést: a romkocsmák zavarják a helyi lakókat, miközben az ötlet maga jó, védjegyévé is vált a fővárosnak. A leszűrhető tanulság: a romkocsmaturizmus most csak egy nagyon körülhatárolt területre koncentrálódik a belvárosban, miközben a helyes iskola - és mi ezt a modellt próbáljuk követni - az, hogy a terhelést el kell osztani különböző helyeken. Térben úgy kell szétteríteni, hogy az a város adottságait maximálisan kihasználja, vagyis az egyes régiókban jelentkező túlterheltséget tudatos turizmus és városfejlesztési stratégiával kell elkerülni.

- Egyre többen vesznek részt a folyamatosan növekvő számú hazai könnyűzenei fesztiválokon. Mennyire kell konkurálnia a nyári fesztiválnak ezekkel a programokkal?

- Tizenöt éve csinálom ezt a programsorozatot ilyen vagy olyan formában. Ezalatt a nyaralási és a munkavégzési szokások is átalakultak: már nem mennek el hetekre nyaralni az emberek, inkább sok apró utazást terveznek. Ma jóval ritkább, hogy annyian kirajzanak, hogy nehezen találnánk meg a közönségünket. Az elején, sőt most is nagyon sokat sakkozik az ember, hogy melyik napra tegyük az előadást, de lassan eljutottunk oda, hogy egyre kevésbé foglalkozunk azzal, hogy milyen nagyszínpados koncert van mondjuk a Sziget vagy a Volt Fesztiválon viszont sokkal inkább tudunk figyelni arra, hogy a szabadtéri helyszíneinken veszélyeztet-e egy előadást az időjárás és mikor kell esőnapokkal számolnunk.

A cikk a Szabad Tér Színház támogatásával valósult meg.