Az okozott kár értéke pedig 82 százalékkal, 408 millió forintra nőtt. A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódnak - az esetek 84 százaléka ilyen -, míg az okozott kár csaknem 86 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz.
A tranzakciók iránya szerint elsősorban a határon átnyúló forgalom érintett, a darabszámban 79, az okozott kár értékét nézve pedig 88 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya - írta a napilap.
Az internetes vásárlásokhoz kapcsolódott a legtöbb káreset a kibocsátói oldalon: itt 12 318 tranzakció volt érintett az év első három hónapjában, a kárérték pedig megközelítette a 350 millió forintot, miközben egy évvel korábban még 5200 tranzakciót és 159 milliós kárértéket regisztráltak.
Megugrott az elveszett, ellopott kártyákkal okozott kár volumene is: a január és március közötti 19 milliós összeg 58,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a mintegy 1300 káreset pedig 70 százalékos emelkedést tükröz.
Az MNB adatai szerint a csalások nyomán keletkező veszteségből még mindig viszonylag kis hányadot viselnek a kártyabirtokosok: az idei első negyedévben a veszteség mindössze 8,6 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük, 31 százalék az elfogadói, 60,4 százalék a kibocsátói oldalra hárult.
Kép forrása: Shutterstock