A tavalyi nyereségrekord után az idei év nem kezdődött jól a magyarországi bankoknál. A pénzintézetek két fő intézkedés miatt szenvednek el az idén veszteséget. Az egyik a duplájára emelt bankadó, a másik pedig a törlesztési moratórium, amelynél az elmaradt kamatokat nem tőkésíthetik, hanem kamatmentes részletekben szedhetik be később. Emellett számolniuk kell azzal is, hogy a hitelportfóliók romlanak, ennek következményeként a korábbinál nagyobb céltartalékot kell képezniük.

A K&H Bank még éppen nyereséges maradt anyacége a KBC csütörtökön közzétett gyorsjelentése szerint. A magyarországi csoport adózott eredmény 10 millió euró lett, kétötöde a tavalyinak. Ebből a nyereségből azonban 8 millió eurónyit a biztosító szállított, csak 2 millió euró köthető magához a bankhoz, ami eltörpül a tavalyi első három hónap 21 millió eurós profitjához képest. Az alapvető számok szépen alakultak, a nettó kamatbevétel euróban számolva a forintgyengülés ellenére is szinten maradt, a biztosító pedig tovább hizlalta a díjbevételét az élet- és a nem élet ágon egyaránt. A nyereségcsökkenés legfőbb oka a koronavírus járvány miatt szükséges magasabb céltartalékolás volt.

Kapcsolódó

Bedőlő hitelekre számítanak

A Raiffeisen Bank anyacége, a Raiffeisen Bank International is csütörtökön jelentett. A részletes adatokból kiderül, a magyarországi leány a tavalyi első negyedéves 17 millió eurós nyereség után az idén 7 millió eurós veszteséget szenvedett el. Az alapvető mutatók, a kamat- és díjbevételek ugyanolyanok maradtak, mint egy éve, az egyetlen komoly változás a romló portfóliókra képzett céltartalék volt. Míg tavaly ezen a soron 8 millió eurót tudott felszabadítani a hitelintézet, az idén az első negyedévben 12 millió eurót tartalékolnia kellett.

Nem a Raiffeisen az egyetlen veszteséges bank Magyarországon. Az OTP már múlt pénteken közzétette tőzsdei jelentését, amely szerint az első negyedévben veszteséges lett. A koronavírus járvány hatása, illetve az ennek következtében hozott intézkedések miatt a számviteli soron négy milliárd forintos mínusz szerepel. A korrekciós tételek nélkül számolt eredmény még pozitív maradt, megközelítette a 32 milliárd forintot, de ez csak a harmada a 2019-esnek. A profitot főleg az húzta le, hogy a hitelek kockázatára a tavalyi első negyedévi alig 6 milliárd forint helyett az idén több mint 91 milliárd forintot különített el a bank.

A külföldi leánycégek is, amelyek többsége még nyereséges volt az első három hónapban. A magyarországi alaptevékenység (OTP Core) korrigált adózott eredménye 16,9 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi csaknem 40 milliárdról, ennek a fő oka szintén a kockázati költségek megugrása volt. A bankárok a törlesztési moratórium kapcsán leginkább azért aggódnak, hogy jövő januártól, amikortól ismét fizetni kell a kölcsönöket, nehéz lesz rávenni az ügyfeleket a törlesztés újrakezdésére.

Már jól látszik a válság

Az Erste Bank első negyedéves adózás előtti eredményén már részben látszik a pandémiás válság, ezen belül is leginkább a fizetési moratórium hatása, a pénzintézet bevételeiben, a hitelek növekedési ütemében még kitartott a korábbi évek lendülete az év első hónapjaiban. Bár az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek fele nem kíván élni a moratórium lehetőségével, a jelzáloghitellel rendelkező magánszemélyek, valamint a nagyvállalatok még ennél is nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy tovább fizetnék a részleteket, az Erste Bank ennek ellenére már az első negyedévben jelentősebb összeget különített el a fizetési moratórium kapcsán keletkező veszteségekre, az adózás utáni nyeresége emiatt 4 milliárd forintra csökkent.

Az első negyedéves hitelállomány-bővülés azonban az év hátralévő részéven megállhat. A bank a lakossági hitelkereslet 15-50 százalékos csökkenésével számol az év hátralévő részében, ezért jelentősen korrigálta várakozásait, a legnagyobb mértékben a fogyasztási hiteleknél számít az új kihelyezések növekedési ütemének csökkenésére. Ennek ellenére látnak esélyt arra, hogy az év egészében a hitelállomány, ha kis mértékben is, de növekedjék a tavalyihoz képest. A vállalati hitelek iránt pedig töretlen a kereslet az állami hitelprogramok, például az NHP Hajrá elindulása óta.

Javult minden, még sincs nyereség

A CIB Bank alapvető számai is szépek lettek. Nőtt a kamatbevétel, a díj- és jutalékbevétel is az anyacég, az Intesa Sanpaolo gyorsjelentése szerint. A költségek csökkentek, a bevétel nőtt, így a működési eredmény is tovább javult a tavalyi első negyedéhez képest, nettó eredmény soron azonban az idén már negatív szám szerepel. A tavalyi 5 millió eurós profit 2 millió eurós veszteségbe fordult. A CIB ugyanúgy járt, mint a Raiffeisen, miközben tavaly még vissza tudott írni némi céltartalékot a javuló hitelportfóliók miatt, az idén már 5 millió eurót kellett félretennie a jövőben várható hitelezési veszteségekre.

A másik olasz tulajdonban lévő magyarországi bank, az UniCredit viszont még nyereséges maradt. Tavaly az első negyedévben 20 millió euró profitot termelt, az idén viszont az adózás utáni eredménye már csupán 5 millió euró volt. Az alapvető számok alapján a hitelezés jól ment, a kamatbevételek nőttek, a jutalékbevételeknél viszont volt némi visszaesés. A nyereséget azonban a többi versenytárshoz hasonlóan itt is a jövőbeli veszteségekre elkülönített céltartalék megugrása negyedelte le, tavaly erre elég volt 5 millió eurót elkülöníteni, az idén már 25 milliót kellett.