A rendszerkockázati tőkepuffer a problémás projekthitelekből eredő kockázatok csökkentését szolgálja. A CIB Banknak július 1-jétől összevont alapon a belföldi teljes kockázati kitettségérték 2 százalékának megfelelő, a Raiffeisen Banknak pedig annak 1,5 százalékának megfelelő mértékű rendszerkockázati tőkepuffert kell képeznie a felügyeleti határozatok szerint - ismerteti a határozatokat az MTI.
A jegybank közleményében felidézi: a 2008-as válságot megelőző időszakban, a túlzott hitelezés következtében felépült problémás kereskedelmi ingatlankitettségek tartósan magas állománya, aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordozott. A kockázatok kezelése érdekében az MNB 2014 őszén a rendszerkockázati tőkepuffer (Systemic Risk Buffer - SRB) bevezetéséről döntött, két és fél év türelmi időt hagyva a bankoknak a kockázatcsökkentésre.
A rendszerkockázati tőkepuffer a specifikus kitettségekből fakadó, koncentrált kockázatok kezelésére szolgáló makroprudenciális eszköz, amely alapvetően két módon kezeli a kockázatokat: az emelkedő tőkekövetelményen keresztül egyrészt érdemben növeli az érintett intézmények sokkellenálló képességét, másrészt hatékonyan ösztönözheti az intézményeket a problémás kitettségek leépítésére.
Az eszköz bejelentése óta a bankok érdemben tisztították mérlegeiket, ami a célzott makroprudenciális kockázat jelentős csökkenéséhez vezetett. A problémás kitettségek állománya a 2014. harmadik negyedévi mintegy 821 milliárd forintról 2017 első negyedévének végére 71 százalékkal, 241 milliárd forintra csökkent. Két bank - a CIB Bank és a Raiffeisen Bank - esetében azonban az alkalmazkodás mértéke a jelentős portfóliótisztítás ellenére elmaradt a szabályozói limit alá kerülést biztosító szinttől.
Az előírt tőkepuffereket az MNB évente vizsgálja felül. Míg a megfelelő mérlegtisztítás meg nem történik, a megképzett tőkepufferek biztosítják a problémás kitettségekkel összefüggő fennmaradó rendszerkockázat elleni megfelelő sokkellenálló képességet - írja közleményében a jegybank.