Sok dologban már megállapodtunk, azonban a korábbi GVH-vizsgálatban magukat már megégetett pénzintézetek jogi garanciákat kérnek arra nézve, hogy nem kapnak a nyakukba kartell-vizsgálatot, ha csatlakoznak a Visa által létrehozni tervezett Visa Hungary National Executive and Board-hoz - mondta el Kiss Ede, a nemzetközi kártyacég magyarországért felelős területi vezetője. A Board feladata lenne a hazánkban kibocsátott Visa kártyák esetében meghatározni a kibocsátói bankkártya jutalék (interchange - IC) mértékét, amelyet a kereskedelmi egységekben megtörtént kártyás tranzakciók után kap a plasztikot kibocsátó hitelintézet.

Jelenleg Magyarország egyike annak a 5 európai államnak, ahol nincs az adott országra érvényes IC-megállapodás, emiatt a Visa múlt februártól kénytelen a határon átnyúló tranzakciókra érvényes IC-díjat alkalmazni - mivel erre az Európai Bizottság felé tett vállalása kötelezi. Ez viszont azzal jár, hogy míg a Visa plasztikok után 0,15−0,17 százalék+1,5 eurócent a jutalék, addig a nagy vetélytárs, MasterCard plasztikok után - ahol van Magyarországra érvényes külön díjszabás - 0,5−0,8 százalék+12 forint a kapható jutalék. A különbözetben látja a Visa a fő okát annak, hogy a világon piacvezető kártyacég, hazai piaci részesedése 22,3 százalékkal csökkent a tavaly szeptembert megelőző egy évben. Kiss Ede szerint ugyan a kisebb IC-díj csak tavaly februártól volt érvényes - addig a Visa díjai voltak magasabbak (Napi Gazdaság 2011. december 15.) -, ám a tagbankok már jó előre tudták, hogy a díjkülönbség megfordul majd, ezért megújítási projektjeiknél a számukra több bevételt hozó kártyacéget támogatták. Érzékenyen érintette a Visa-t, s erősítette a piacvesztést, hogy épp ezekben a hónapokban gyorsította fel több hitelintézet is a chipmigrációt, amely miatt amúgy is szükség volt a kártyamegújulásra.

Azt Kiss Ede is elismerte, hogy az olyan fejlődő piacokon, mint a magyar az ésszerű IC-díj közelebb áll a MasterCard által alkalmazotthoz, épp ezért lenne szükség arra, hogy a Visa Board mihamarabb megalakuljon és - Európában elfogadott vizsgálati módszerek szerint  - meghatározza a magyar Visa kártyák kibocsátóinak járó IC-mértéket. A szakember szerint eddigi intézkedéseiket folyamatosan egyeztették a Gazdasági Versenyhivatallal, most olyan tárgyalás összehozásán dolgoznak, ahol a GVH képviselői is jelen lennének és így eloszlathatnák azt a bizalmatlanságot, amelyek - valljuk be - a GVH korábbi döntései nyomán joggal élnek a bankkártyás társadalomban. Mint ismert, korábban a GVH például  - a két kártyacég mellett - megbüntette a bankok egy részét, akik a kártyapiac kialakulásakor - az MNB szakmai támogatása mellett - elsőként állapodtak meg a hazai piacon érvényes IC-díjakról. (Érdekessége volt a döntésnek, hogy az alapítókhoz 2-3 héttel később kapcsolódó bankokat már nem büntette a GVH.)