"Csak 500 forintnál nagyobb értékű vásárlás esetén fogadunk el bankkártyát"; "minimum 1000 forintért kell vásárolni a bankkártyás fizetéshez". A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza több ilyen figyelmeztetéssel találkozott budapesti boltokban, trafikokban vagy vendéglőkben az utóbbi időben.

Az ilyen a "szabályoknak" ellentmond, amit több nagybank kártyaelfogadói kézikönyvében olvashatunk. "A kártyaelfogadást semmilyen körülmények között nem lehet minimum- vagy maximumösszeghez kötni. Minden a kártyabirtokos kárára történő diszkrimináció szigorúan tilos". "Nem szabad a kártyaelfogadást minimum vagy maximum tranzakcióösszeghez kötni. A nemzetközi kártyatársaságok szabályzata értelmében bármilyen, a kártyabirtokos kárára történő diszkrimináció tilos."

Készpénz vagy kártya

A két álláspont között láthatóan éles ellentét feszül. Az érintett boltosok - bár nincsenek többségben - kényelmetlenséget okoznak az ügyfeleiknek, vendégeiknek, ha azoknál nincs készpénz, csak kártya, hiszen azok vagy kénytelenek többet vásárolni vagy kereshetnek más boltot, vendéglőt. Ráadásul ezzel a magatartással növelik a készpénzforgalmat, ami jóval drágább formája a pénzhasználatnak, mint a bankkártyás fizetés.

Persze a készpénz és a bankkártya között van egy nagy különbség. Az eladók, köztük a boltok kötelesek elfogadni a törvényes fizetőeszközként használt készpénzt, míg a bankkártyát nem. A kereskedő dönthet úgy, hogy nem telepít kártyaelfogadó terminált az üzletébe, így lemond azokról, akik kizárólag bankkártyával szeretnének fizetni.

A bankkártyás fizetés értékhatárhoz kötése mögött az a logika lehet, hogy a kereskedő így próbálja növelni a forgalmát, s ezzel a hasznát. Előfordul, hogy a boltban van kártyaterminál, de a boltos, azt mondja, nem működik. Ez természetesen igaz lehet, de van példa arra is, hogy valójában nincs gond a terminállal, csak a boltos készpénzt szeretne látni.

Nincs rá jogszabály

Megkerestük a jegybankot, hogy szabályos-e, ha egy kereskedő limitösszeget alkalmaz a kártyás fizetésnél. A válasz szerint egyetlen jogszabály sem rendelkezik arról, milyen összeghatár alatt vagy felett lehet biztosítani a kártyás fizetést. Ezt a kérdést a kereskedők és a kereskedőknek kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók közötti szerződések, valamint a kártyatársaságok szabályai határozzák meg.

"Elvileg és technikailag bármilyen kis összeget lehet fizetni bárhol bankkártyával, ahol van kártyaelfogadó terminál. Szerencsére egyre kevesebb helyen találkozni alsó értékhatár meghatározásával, mert a kereskedők egyre szélesebb köre látja be, hogy érdemes minél teljesebb méretékben, korlátozás nélkül elfogadni a kártyás fizetést" - közölte az MNB.

Más szabály viszont van és a bank dönt

Az egyik legnagyobb kártyatársaságtól, a Mastercardtól is megkérdeztük, hogy szabad-e értékhatárhoz kötni a kártyaelfogadást. Konkrétan erre voltunk kíváncsiak: "Ha a MasterCard tudomást szerez arról, hogy egy kereskedő a kártyacéggel kötött szerződésben foglaltak ellenére minimális összeghez köti a kártyaelfogadást, akkor milyen lépéseket tesz/szankciókat foganatosít az érintett kereskedővel szemben?"

A kártyás cég erre közölte: "Fontos, hogy a kereskedők a legtöbb esetben nem közvetlenül a Mastercarddal, hanem a bankokkal vannak kapcsolatban, így az ő megállapodásuk része az, hogy a kereskedő milyen feltételek mellett köteles kártyát elfogadni. Ugyanakkor a Mastercard minden esetben megvizsgálja a beérkező panaszokat és szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes pénzintézettel. Amennyiben a Mastercard azt tapasztalja, hogy egy szolgáltató eltér a szerződésben meghatározottaktól, a hatályos jogszabályoknak és a saját belső szabályainak megfelelően lép fel. Ilyen esetekben mindig az a cél, hogy a fogyasztók minél szélesebb körben használhassák a kártyájukat, ne kerüljenek kellemetlen helyzetbe például azért, mert nincs náluk készpénz, vagy ne kényszerüljenek arra, hogy nagyobb összeget kelljen költeniük, csak azért, hogy elfogadják a kártyájukat".

Szabad vagy sem?

Leegyszerűsítve a boltosok, a bankok és a kártyacégek közötti megállapodások a mérvadóak. Tehát végső soron a bankok döntenek, a kártyaelfogadói kézikönyvek idézett mondatai szerint pedig nem lehet értékhatárhoz kötni a kártyás vásárlást, ha van terminál. Egy idén életbe lépett uniós szabályozás - az úgynevezett PSD2 - pedig azt tiltja, hogy egy-egy kereskedő extradíjat kérjen a kártyás vásárlás esetén.

"A kedvezményezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel" - áll a szóban forgó PSD2-es szabályban. E szerint tehát magáért kártyás vásárlásért nem lehet pénzt kérni. Így ez a szabályozás nem érinti a vásárlási összeghatárt. Az utóbbira ugyan nincs jogszabály, de a bankok kézikönyve egyértelmű, azaz a boltok nem köthetik értékhatárhoz a kártyázást.

Összességében, aki a bankkártyás fizetésnél minimális összeghatárral találkozik, az a terminált működtető bankhoz fordulhat, ha ezt kifogásolja, más lehetősége nem nagyon van. Ott, helyben megpróbálhatja rábeszélni a boltost, hogy fogadja el a kártyát vagy fizethet készpénzzel.