A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A kormány minimális "befektetéssel" nagy eredményeket érhetne el a készpénzmentes fizetés felfuttatása, illetve a szürkegazdaság visszaszorítása területén, amennyiben megfontolná a bankkártyás fizetések illetékmentessé tételét − következtethető ki a fizetési forgalmi adatokból. A kabinet augusztustól emelne a tranzakciós illetéken, mert az előzetesen várt 301 milliárd forint bevételnek csak töredéke érkezett be a kincstárba. (Egyes információk szerint a májusig befolyt 52 milliárd forintból több mint 40 milliárdot a pénzintézetek fizettek be, Kisgergely Kornél, az NGM helyettes államtitkára azonban a Napi Gazdaság konferenciáján azt mondta, hogy a Magyar Államkincstár is rendben teljesít.) A kormány úgy preferálná az elektronikus fizetéseket, hogy azokat csak 3 ezrelékes illeték terhelné, szemben a készpénzes tranzakciókra érvényes 6 ezrelékkel. Az emelést azonban szinte bizonyosan átterhelik majd a bankok az ügyfelekre az eddig jórészt ingyenes kártyás vásárlásoknál is.

A jelenleg ismert változat szerint az illeték emelése és a kibocsátói jutalék (interchange-díj) csökkentése után a kártyás vásárlás nettó veszteséget okozna a bankoknak, amelyek ezért az eddig zömében ingyenes vásárlásoknál is kénytelenek lennének áthárítani az illetéket.

Az MNB tavalyi adatai szerint magyar bankkártyákkal 252,3 millió alkalommal fizettek itthon és 18,7 millió alkalommal külföldön, összesen 2009 milliárd forint összegben. Az ebből származó illetékbevétel még a magasabb kulccsal számolva is alig haladja meg a 6 milliárd forintot.

Ha fennmarad a költések tavalyi, 13 százalék körüli bővülése, ezen ág illetékbevétele akkor sem haladja meg a 6,9 milliárd forintot. Az e bevételről való lemondás a kormány és a bankok oldaláról is jól propagálható lenne, ösztönözve a plasztikok használatát. (A Spar adatai szerint ma 10 vásárlóból kilencnek van ugyan bankkártyája, fizetésre azonban csak három használja plasztikját.)

A pénztárgépek adóhatósági bekötésének elmaradása is kisebb problémát okozna, ha az ügyfelek mind több helyen akarnának − ingyenesen − fizetni kártyáikkal, hiszen így az adóelkerülés is megnehezülne, vagyis az állam ezzel is nyerne. Kereskedői oldalon pedig ezzel párhuzamosan csökkenne Magyarország nyugati országokhoz mért lemaradása a pos-terminálok számában, a nagyobb hálózat pedig tovább növelné a kártyás forgalmat.

 

Bankkártyás vásárlások (magyar plasztikok)
2009201020112012
Itthoni tranzakciók (millió db)174,7196,6222,5252,3
Külföldi tranzakciók (millió db)8,711,414,518,7
Hazai költés (Mrd Ft)1242,01362,01554,01729,0
Külföldi költés (Mrd Ft)149,0187,0226,0280,0
Forrás: MNB