Még 2019 közepén is a lakáshitelek fele olyan változó kamatozású konstrukció volt, amelyek havi törlesztőit a bankok éven belül módosíthatják. Az ilyen hitelek kamata egy referenciamutatóhoz, jellemzően a 3 havi Bubor hitelkamatlábhoz kötött, ezért ennek változása gyorsan beépülhet a havi törlesztőkbe is.
Márpedig az utóbbi napokban - a forintgyengülés közvetett hatásaként - a Bubor 2016 óta nem látott szintre emelkedett, és jelenleg 0,39 százalékkal magasabb a 2019-es átlagánál. Emiatt most leginkább a több mint százezer forintosított devizahiteles aggódhat.
A Bubor (Budapesti bankközi forint hitelkamatláb - Budapest Interbank Offered Rate) az a kamatszint, amelyen a bankok hitelt adnak egymásnak különböző futamidőkre. A 3 havi BUBOR például 2020. február 17-én 0,58 százalékra emelkedett, ami háromszorosa a 2019-es átlagos értéknek.
Veszélyben vannak a volt devizahitelesek
A Bubor változása kihat a változó kamatozású hitelek kamatszintjére. A változó kamatozású hitelek kamatperiódusa - az az időszak, amelyen belül a bank nem módosíthatja egyoldalúan a kamat nagyságát - ugyanis legfeljebb egy év lehet. Ezen hitelek kamata két részből áll: egy referenciamutatóból és egy kamatfelárból. A referenciamutató pedig jellemzően az adott kamatperiódus hosszával megegyező futamidejű Bubor, emiatt annak változása teljes egészében megjelenik a hitelkamatokban is.
Az MNB decemberi stabilitási jelentése alapján 2019. második negyedévében lakáshitelek 55 százaléka még mindig változó kamatozású volt, ezek jelentős része pedig olyan régi deviza alapú kölcsön, amelyek a forintosítással alakultat át háromhavi Buborhoz kötött kamatozású hitelekké. Így a hitelek több mint felének megemelkedik a törlesztőrészlete, ha a Bubor a jelenlegi magas szinten marad. Ez egy átlagos, háromhavi Buborhoz kötött kamatozású, nyolcmillió forint összegű és 15 év hátralévő futamidejű hitel havi törlesztőjét 1 500 forinttal növelheti, ami miatt összességében 271 ezer forinttal kellene többet visszafizetni a futamidő alatt.
Átmeneti emelkedésről van szó vagy ez egy változás kezdete?
A háromhavi Bubor a forintosítás időpontjában - vagyis 2015. februárjában - ennél jóval magasabban, 2,1 százalékon állt. Ugyanakkor 2016. novembere óta nem volt ilyen magas szinten, azaz a változás jelentősnek mondható.
Az utóbbi napokban kiderült, hogy a vártnál magasabb, 4,7 százalék volt a 2020. januári infláció, valamint a forint euróval szembeni árfolyama átmenetileg meghaladta a 340-es szintet. Emiatt az MNB kommunikációja is megváltozott: jelezték, hogy az inflációs cél elérése érdekében hajlandók változtatni eddigi politikájukon. Ennek pedig egyik eleme lehet a szigorítás, amely lecsapódhat a Bubor további emelkedésében is.
Mit tehet most az adós?
Ebben a helyzetben a változó kamatozású hitellel rendelkező adósnak érdemes elgondolkodnia a hitelkiváltáson, vagyis a meglévő hitel lecserélésén. Ez azt jelenti, hogy a kamatemelkedésre erősen érzékeny kölcsönt lecseréli egy hosszabb kamatperiódusú, akár futamidő végéig fix kamatozású hitelre. Ezzel a jelenlegi kedvező szinten több évre fixálható a hitelkamat nagysága.
A 13 bank ajánlatait összehasonlító Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint a jelenleg legnépszerűbb lakáshitelek kamata még érdemben nem változott, ugyanakkor nem érdemes a döntést hosszú ideig halogatni. Ugyanis a tízéves kamatperiódusú hitelek kamatköltségét bemutató tízéves BIRS értéke és emelkedett az elmúlt időszakban, emiatt itt is elképzelhető a kamatemelés.