A banki rendszerek a megbízások befogadásakor automatikusan vizsgálják, hogy a kedvezményezett számlaszáma formailag megfelel-e az előírásoknak (a karakterek számát és a beépített ellenőrző kódokat tudják áttekinteni). Azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az ellenőrzés nem terjed ki arra, hogy a megadott számlaszámot és tulajdonosát helyesen tüntettük-e fel, mivel ezzel az információval csak a kedvezményezett bankszámláját vezető hitelintézet rendelkezik.

A bankok az átutalással beérkező pénzösszegeket a bankszámlaszám alapján könyvelik le. Ezért is nagyon fontos, hogy az átutalási megbízást a számlaszám megadásakor, a tranzakció jóváhagyása előtt még egyszer ellenőrizzük. Ha pedig hibás számlaszámmal rögzítettük a megbízást - ráadásul még a formai ellenőrzésen is átcsúszott, mert elméletileg létezhet olyan bankszámlaszám is -, akkor a pénz egy idegen bankszámla-tulajdonos számlájára kerülhet.

Kapcsolódó

Mit tegyünk, ha rossz számlára utalunk?

Ha pedig kiderült, hogy rossz számlára utaltunk, célszerű a lehető leggyorsabban a számlavezető bankhoz fordulni azzal a kéréssel, hogy vegye fel a kapcsolatot a téves utalást kapott bankszámla tulajdonosával (bankon belüli utalás esetén) vagy a kedvezményezett bankkal a visszautalás érdekében (bankon kívüli műveletnél).

Erre sajnos automatikus megoldás nincs, ugyanis minden esetben a tévesen megadott bankszámla tulajdonosa dönt arról, hogy eleget tesz-e a kérésnek, s visszaadja-e a kapott pénzt. Ha igen, akkor a visszautalandó összegből valószínűleg levonja a visszautalás őt terhelő díját.

Ha pedig valaki a bankszámlájával foglalkozik, érdemes ellenőriznie azt is, nincs-e olcsóbb, vagy akár teljesen ingyenes bankszámla számára Magyarországon:


Amennyiben a tévesen megadott bankszámla tulajdonosa nem működik együtt - és a bankszámla nem pénzforgalmi számla, azaz nem vállalkozás vagy szervezet számlája -, akkor lehetőség van a kedvezményezett számlavezető bankjától elkérni a bankszámla tulajdonosának nevét és címét a felmerült kár rendezése érdekében indítandó további eljárásokhoz. (Téves utalás esetén a hitelintézeti törvény szerinti adatközlés - amennyiben nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevéről és címéről van szó - nem jelenti a banktitok sérelmét. Így tehát ha a téves átutalást egy fizetési számlával rendelkező magánszemély kapta, akkor az ő nevét és címét kiadhatja a bank.)

Ha pedig egy vállalkozás pénzforgalmi számlájára érkezett a téves utalás, akkor annak bankszámlaszáma nyilvánosan elérhető a cégadatok között.

Végső megoldás: a bírósági út

A tévesen elutalt összeg megtartása úgynevezett jogalap nélküli gazdagodásnak számít, így végső soron akár bíróság is kötelezheti a tévedésből nyerészkedni kívánó felet a visszafizetésre.

Jó példa erre egy idei eset, amikor a másodfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte jogtalan elsajátítás vétsége és sikkasztás bűntette miatt azt az asszonyt, aki 2016 őszén a részére tévedésből átutalt magasabb összeget felszólítás ellenére nem fizette vissza, hanem saját céljaira felhasználta. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, továbbá kötelezte a vádlottat a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. Ebben az ügyben nem téves címre utaltak, hanem véletlenül a kívántnál nagyobb összeg átutalása történt, amit a fogadó fél nem volt hajlandó visszafizetni.

Az előbbiből látható, hogy a pénz visszaszerzése egészen hosszadalmas is lehet, hiszen az előbbi eset 2016-ban történt, vagyis csak a másodfokú ítéletre 4 évet kellett várni.