A hétfői tárgyaláson ismertetett elsőfokú ítélet szerint az alperes pénzügyi cég által alkalmazott üzletszabályzatok és termékek szerződéses rendelkezéseinek ítéletben felsorolt pontjai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 635 ezer forint perköltséget valamint az államnak 1,5 millió forint kereseti illetéket. Az ítélet ellen az UCB fellebbezett, míg az MNB fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte.
Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes a forintalapú fogyasztói hitelek nyújtása során az egyedi szerződések mellett üzletszabályzatot alkalmazott, lehetővé tette a kölcsönszerződések egyoldalú módosítását a kamatok, díjak és költségek vonatkozásában a megjelölt termékek esetében, meghatározott időszakokban.
Az UCB az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan pedig a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Három érdemi kifogást támasztott a elsőfokú ítélettel szemben.
Az alperes szerint a bíróság annak ellenére vizsgálta és állapította meg a perbeli időszakban alkalmazott egyes kikötések tisztességtelenségét, hogy a régi Ptk. értelmében erre nem lett volna jogi alapja, a kikötéseket az UCB szerint a jogszabály előírásainak megfelelően határozták meg. A bíróság az alperes szerint egyrészt iratellenesen állapította meg az erre vonatkozó tényállást, másrészt nem teljesítette indokolási kötelezettségét sem.
Az elsőfokú ítélet az alperes szerint továbbá olyan tágan értelmezte a törvény tárgyi hatályát, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás okait szabályozó rendelkezésektől távoli, azokkal összefüggésbe sem hozható rendelkezéseket is idetartozónak minősített, sőt tisztességtelenségüket is megállapította. A harmadik fő kifogása az volt, hogy az elsőfokú ítélet indokolása és rendelkező része nincs összhangban.
A felperes fellebbezési ellenkérelme szerint a régi hitelintézeti törvény (Hpt.) nem írta elő - még csak nem is utal rá -, hogy a magatartási kódexek szövegét a pénzügyi intézmények szó szerint kötelesek átvenni, attól el lehet térni, ezért az alkalmazott szerződéses kikötéseket nem jogszabály állapította meg. Az elsőfokú bíróság pont azért minősítette a kikötéseket tisztességtelennek, mert tartalmuk jogsértő. A felperes szerint önmagában az, hogy valamely kikötés megfelel a magatartási kódexnek, nem zárja ki, hogy a bíróság annak tisztességtelenségét vizsgálja.
A másodfokú tárgyaláson az alperes képviselője fenntartotta fellebbezési kérelmét, továbbá hivatkozott arra, hogy a múlt héten a Fővárosi Ítélőtábla a Cetelem-ügyben részben helyt adott az alperes érveléseinek.
A felperes képviselője is fenntartotta az ellenkérelemben foglaltakat. Megjegyezte továbbá, hogy a Cetelem-ügyben más bank, más szerződéses feltételeit vizsgálta a bíróság, a két ügy nem feleltethető meg egymásnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kontra Magyar Cetelem Bank Zrt. közérdekű perben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, több mint egy tucat olyan kikötés, első fokon megállapított tisztességtelenségének, és ezen alapuló érvénytelenségének megállapítását mellőzte, amely álláspontja szerint nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá.
Az MNB összesen 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.