Tavaly több mint 40 milliárd forint bányajáradékot fizetett be az államkasszába a Magyarországon működő 665 bányavállalkozó - válaszolta a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) a Napi.hu kérdésére. Jelentősen csökkent a bányavállalkozók száma, hiszen 2017-ben még 859 társaság fizetett be összesen 27,6 milliárd forint bányajáradékot.

Az MBFSZ szerint a járadékbevétel emelkedésének egyik oka a szénhidrogének nemzetközi piaci árának emelkedő trendje volt. A bányajáradék bevételek több mint 90 százaléka ugyanis a szénhidrogén kitermelés után realizálódik. A másik pedig az a körülmény, miszerint a 2013-től elindított szénhidrogén koncessziós pályázati rendszer nyertesei a hivatal szerint intenzíven növelték a kitermelést, ami a 2017-hez képest a jelentősen magasabb bányajáradék befizetéseket eredményezte.

A 40 milliárd forintos bevétel azonban még így is jelentősen elmarad például a 2012-es eredménytől, amikor összességében valamivel több mint 103 milliárd forint bányajáradékot fizettek be a Magyarországon működő bányavállalkozások, 2011-ben pedig több mint 111 milliárd forintot. A 103-ból több mint 100 milliárd forintot a földgáz- és kőolajkitermelés után fizették a társaságok. A legnagyobb befizető a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. volt. Az Európai Bíróság 2015 döntött úgy, nem minősül tiltott állami támogatásnak az, hogy a Mol és a magyar állam 2005-ben megállapodott abban, hogy a cég 15 éven át milyen mértékű bányajáradékot fizessen, ami a bányajárulék későbbi emelése után sem változott.

A bányajáradék emelését még egy 2013-as Varga-csomag tartalmazta. Varga Mihály gazdasági miniszter javaslatára akkor megduplázták a tranzakciós illetéket, emelték a cégek távközlési adóját és a bányajáradékot, és eho terheli a tőkejövedelmeket is. A bányászatról szóló 1993-as törvény úgy módosult, hogy a 2008 előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék általános mértéke 12-ről 16 százalékra emelkedett, a kitermelt nyersanyag mennyisége után keletkező értékre vetítve. A döntéssel a kormány saját korábbi rezsicsökkentési intézkedéseinek negatív költségvetési hatását igyekezett ellentételezni.

Urán- és rézbánya nyílhat?

Az MBFSZ nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy idén nyitnak-e esetleg új bányát valahol Magyarországon. Ugyanakkor a Népszava írt arról legutóbb, hogy az uránbányászat újraindítása lett volna a témája annak a közmeghallgatásnak, amit december 5-én tartottak volna a Péccsel szomszédos, 1200 lelkes faluban, Kővágószőlősön. A Magyar Urán Kft. tervez ércet bányászni a Mecsekben, és a lakosság véleményének megismerése az engedélyezési eljárás része. A közmeghallgatás azonban elmaradt, mert a benyújtott hatásvizsgálat annyira hiányos volt, hogy nem volt értelme az érintett lakossággal konzultálni. A település honlapján azonban január 3-án megjelent a Pécsi Járási Hivatal közleménye, miszerint a cég még december 17-én benyújtotta a környezeti hatásvizsgálat 51 oldalas hiánypótlását. Így hamarosan kitűzhetik a közmeghallgatás új időpontját.

A Magyar Urán Kft. abban gondolkodik, hogy évente egymillió tonna ércet hoz felszínre, és ez a munka, valamint az érc dúsítása 700 embernek biztosít állást. A feltárt uránvagyon az említett ütemű kitermelés mellett 25-30 évre elegendő. A Magyar Urán Kft. a pécsi kutatófúrásai után még 2017-ben nyújtotta be a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás kérelmét a kormányhivatalhoz. A pecsistop.hu írása szerint az uránbányából származó uránércet hivatalosan a Paks II. atomerőműveknél használnák fel. A Magyar Urán Kft-nek 97 százalékos tulajdona van a Magyar Urán Zrt.-ben, és az utóbbi cégben az állami tulajdonban lévő MVM-nek is kisebbségi tulajdonrésze van.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) pedig tavaly szeptember 3-án írt ki egyfordulós nyílt pályázatot a recski bányatelkek további kutatására és újrahasznosítására. A pályázat célja a sikeres kutatási eredményeket követő bányanyitás az állami tulajdonban lévő Mátraérc Zrt. nevű projektcég részvényeinek megvásárlásával. A pályázatok bírálati határideje január 2-án járt le, de 30 nappal meghosszabbítható. A hvg.hu 2015-ben írt arról, hogy villámtenderrel keresett tanácsadót az MNV a recski réz- és aranybányák újrahasznosításához. A világ tizedik legnagyobb rézérckészletéről kellett eldönteni, hogy milyen feltételekkel és mennyiért adja koncesszióba a magyar állam a két bányatelket. A portfolio.hu cikke szerint a bánya újranyitása meglehetősen komplex feladat lenne, hiszen egyrészt a bánya 2000 óta víz alatt van. A bányában a csúcson 1300-1500 ember dolgozott.