- A cégek mikor szembesülhetnek a kellő körültekintés hiányával?

Séra Gergely: Leginkább váratlanul. Adott egy cég, legyen mondjuk egy termékértékesítéssel foglalkozó vállalkozás, amely mindig ellenőrzi partnerei adószámát, nézi, ki hozza az árut, azaz mindenki végzi a dolgát. Egy adóellenőrzésnél (például egy áfa-visszaigénylés miatt indult ellenőrzésnél) azonban kiderülhet, hogy olyan partnerrel üzletelt, amelynek nincsenek rendben a papírjai. Például nem volt bejelentett munkavállalója abban az időszakban, amikor nekünk teljesített, vagy nincsenek eszközei, esetleg olyan kicsi árréssel dolgozik, ami legkevesebb gyanús kell, hogy legyen.

Bajusz Dániel: A másik tipikus példa, amikor egy mezőgazdasági cég például gabonát ad el. Jelentkezik hozzá egy szlovák székhellyel rendelkező vevő, elvileg minden le van ellenőrizte, minden szabályszerűnek tűnik, ám a NAV évekkel később kideríti, hogy a partner kamionjai sosem hagyták el az országot, azokat egyből egy másik belföldi cég telephelyére vitték. Ez azért kellemetlen az érintett cégnek, mert az adómentes értékesítés feltétele, hogy az áru elhagyja az országot, így pedig "bukja" az adómentességet. Ez a két eset persze csak két példa, valójában bárhol, bármikor, bármilyen beszerzés esetében előfordulhat ilyen probléma. Olyan esetet is láttunk már, ahol cégcsoporton belüli ügyleteket kérdőjelezett meg az adóhatóság ugyanezen az alapon.

Kép: Séra Gergely: Bárki belefuthat a kellő körültekintés hiányába

SG: Az ilyen esetekben az adóhatóság mondhatja azt, hogy ezek olyan körülmények, amelyek alapján az adott vállalkozásnak feltételeznie kellett volna, vagy legalábbis gyanakodnia, hogy az üzleti partner adókijátszásban vett részt. Akkor is, ha olyan körülményeket azonosított, amelyek az ügylet idején, az adott esetben nem biztos, hogy ismertek voltak. Innen nehéz vita kezdődik arról, vajon ezen körülmények alapján egy reálisan gondolkodó gazdasági szereplő feltételezhette-e volna azt, hogy adókijátszásban vesz részt a partnere. A szaknyelv ezt úgy hívja hogy tudta vagy kellett-e tudnia azt, hogy adókijátszás részese.

- Mire kellene figyelniük a cégeknek?

SG: Számtalan apró részletre, ám az előző példánál maradva az természetesen nem elvárható az adózótól, hogy kisautóval kövesse a kamiont. A végső bírósági döntést nagyon sok körülmény befolyásolhatja, a kérdés, hogy volt-e olyan részlet, amikor az ügyletet kötötték, hogy ami arra utalt, hogy nem valósak a dokumentumok, vagy körülmények, amelyeket lát, vagy amelyekről tudomást szerez az adózó.

BD: Tipikusan ilyen, amikor a szerződésben kikötötték a felek, hogy a fuvarozó lebélyegzi a külföldön végzett mérlegelés jegyeit. Bár ez elmaradt, az ügyfél mégsem kérte számon a szerződés nem teljesülését. Ilyen esetünk konkrétan volt, az adóhatóság erre hivatkozva marasztalta el az ügyfelet, de végül a bíróságon megnyertük az ügyet. Ahogy az is előfordult már, hogy valaki a nemzetközi árufuvarozási okmánnyal együtt kéretlenül visszaküldte a nemzetközi fuvarlevelet, ám a két dokumentum adatai nem egyeztek. Ennek fel kellett volna tűnnie a cégnek a NAV szerint. Arra is érdemes figyelni, hogy az a személy, aki fellép a cég nevében, az törvényes aláíró-e, van-e meghatalmazása.

Kép: MTI

SG: Belföldi beszerzésnél ilyen példa, hogy nem volt munkavállalója annak, aki teljesített nekem. Hiába végzi el hibátlanul mondjuk a több százmilliós értékű programozói szolgáltatást, amennyiben papíron nincs dolgozója, úgy valószínűleg feketén foglalkoztatott, így pedig adót csalt. Ugyanakkor számos olyan eset is előfordul, amikor az adózók követnek el hibát, amit utólag az adóhatóság könnyen magyaráz úgy, hogy az a kellő körültekintés hiányát jelenti.

Erre jó példa az, hogy amikor az adóellenőr évekre visszamenőleg kérdez a beszállítókról és a beszerzést intéző munkatárs azt állítja, hogy azt se tudja, ez kicsoda. Évekkel később egy bíróság előtt viszont rendkívül nagy jelentősége lesz annak, hogy a beszerző munkatárs mit mondott: nem emlékszem, vagy nem tudom. Amennyiben ez utóbbit mondja, akkor az nagyon könnyen interpretálható úgy, hogy bár papíron ő tartotta a kapcsolatot mégsem tudja, tehát valójában nem tartotta a kapcsolatot.

- Kiket érint leginkább ez a probléma?

SG: Ez nem kkv-specifikus probléma, nagy cégek is belefutnak. Sőt, bizonyos szempontból inkább a nagyokra jellemző. Nem azért, mert adót akarnak csalni, hanem mert ilyen az adócsalók természete: sokszor az erre specializálódott hálózatnak kell egy vétlen szereplő, akin át tudják folyatni a terméket, hogy úgy tűnjön, reális kereskedés zajlik.

BD: Az elmúlt 5 év bírósági ítéletei alapján számtalan terület érintett, a fókusz általában mégis a kevésbé mérhető, beazonosítható, tömegszerűen szállítható árukon van, amelyek nagy értéket, de kis fizikai kiterjedést képviselnek. Ilyen lehet többek közt a cukor, étolaj, húsipar, ruha, textiláru, irodaeszköz, nyomtatókellék, gépbeszerzés, raklap, papíráru, a szolgáltatások közül az építkezés, autójavítás, de a vagyonvédelem, reklám és munkaerő-kölcsönzés is kényes terület. Általában tehát olyan termékek, szolgáltatások, amelyek tipikusan felmerülnek a tevékenység végzése során, és melyekre nagy mennyiségben, akár hirtelen is szüksége lehet bárkinek.

Bajusz Dániel: Az alaptalan bizakodás nem érv

SG: Ebbe tényleg bárki belecsúszhat, hiszen a csalók kifejezetten ráépülnek a nagyobb cégekre. Az ilyen eseteknek köszönhető például az a fura statisztika, hogy volt olyan év, amikor papíron Magyarország kávéexportja közel ugyanannyi volt, mint az import, hiába nem állítunk elő kávét.

- A cégek mennyire figyelnek erre a problémára?

BD: Láttunk már olyan példát, hogy követelésfoglalás érkezett a NAV-tól a beszállító partnerre vonatkozóan. Ekkor a bepanaszolt cég azt mondta, hogy itt valami félreértésről lehet szó és holnaptól minden menjen tovább, csak egy másik cég nevében. A vevő vállalkozás pedig simán belement, mondván 10 éve ismeri a beszállítót, eddig nem volt gond vele.

- Ez azért valahol érthető nem?

SG: Bízhatnál benne, elfogadott szempont is lehetne, de nem az.

BD: Van olyan magyarországi bírósági ítélet is, hogy az alaptalan bizakodás nem érv. Úgy kell közelítened minden partner felé, mint egy új felé, ahol a saját üzleti érdekeidet kell minden áron védened. Sőt volt olyan bíró, aki azt mondta, hogy minden új teljesítést egy új szerződés alaposságával kell vizsgálni. Amennyiben a körülmények változnak, például új ügyvezető jön a partnerhez, új árakat állapít meg, úgy mindenképpen érdemes egy ellenőrző kört tenni.

- A NAV szerint mire kellene figyelni?

SG: A folyamatos kapcsolattartásra, annak alapos dokumentáltságára, leellenőrizni a beszállító körülményeit, a képviseleti jogosultságot, a működést, azt, hogy vannak-e más ügyfelei, milyen a híre a piacon, milyen áron adja a termékét, és azt veszi-e más is? Volt olyan eset, amikor valaki egy irodaszereket áruló áruházból vette a kávét is - bár ez nem feltétlenül illegális, felmerülhet a csalás gyanúja. Fontos még azt is nézni, hogy az üzleti partner előző éves beszámolójában milyen adatok vannak, a telephelyén ki van-e írva a neve. Amennyiben egy termékértékesítésről beszélünk, akkor elment-e a telephelyre, megnézte-e, hogy ott minden rendben van-e.

- Az is elég, hogy valaki ne legyen kellően körültekintő, ha valaki nem megy el személyesen a partnere telephelyére?

SG: Ez mindig egyedi kérdés, de ha olyanok a körülmények, akkor lehet, hogy ezt is felhasználják a cég ellen. Az ilyen esetekben nagy segítség lenne a cégek számára egy aktívabb NAV, amely állásfoglalást tud adni a kiválasztott üzleti partnerről. Néha ugyan válaszolnak az ilyen megkeresésekre, de sokszor adótitokra hivatkozva nem mond a hatóság semmit sem.

BD: Szabad bizonyítás van, így nincs olyan, hogy egy listát kipipálunk és akkor rendben vagyunk. Más országokban előfordul, hogy a helyi adóhatóságnak van egy ilyen listája, itthon egyelőre nincs. A bírósági gyakorlat alapján azonban ki lehet jelenteni, hogy vannak olyan pontok, amelyek kiemelten érzékenyek: például ha nem vizsgáljuk a képviseleti jogot, a személyi összefonódásokat, vagy éppen a saját szabályzatunktól térünk el. Ha a mi belső szabályzatunkat nem tartatjuk be a problémás partnerrel, akkor tulajdonképpen saját magunk ellen gyártunk bizonyítékot.

- Hogyan jutnak el ezek az ügyek a bíróságokig?

SG: Alapvetően egy adóellenőrzéssel indulnak az ilyen ügyek, mely során a NAV bizonyítékokat gyűjt. Az adóhatóság akár öt évre, szándékos csalás esetén még tovább is visszatekinthet és ilyenkor mindkét fél azt akarja rekonstruálni, hogy az adózó mit tudott és mit kellett volna tudnia. Így tulajdonképpen nincs egzakt bizonyíték lista, a NAV összeszedi azokat a pontokat, amelyek szerint az cég eljáró alkalmazottaiban felmerülhetett volna, hogy partnere adót akar csalni, míg a vállalkozások azokat a pontokat, amely azt bizonyítja, hogy jóhiszeműen járt el. Például, hogy a piaci árnál jóval alacsonyabb árra volt reális gazdasági magyarázat.

- Mint például?

BD: Például lejárat közelében volt a termék, vagy be akarta venni magát a biztos vevőhöz és ezért adott árengedményt, esetleg készletkisöprésről volt szó vagy végelszámolásról.

Kép: MTI

SG: Éppen ezért fontos, hogy mindent alaposan dokumentáljunk, hiszen a bíróság előtt ideális esetben kétféle bizonyíték lesz. Az egyik, amit a NAV gyűjtött és a másik, amit az adott cég. Ehhez az adóhatósági gyakorlat ismerete, a hazai és nemzetközi gyakorlat figyelemmel kísérése és feldolgozása szükséges. Ezek nélkül nagyon nehéz megnyerni egy ilyen jogvitát, ezért fontos, hogy ha baj van, akkor olyan - adóperekben jártas - ügyvédi irodához forduljanak, aki rendelkezik ezekkel a szisztematikus ismeretekkel.

- Akkor is felelősségre lehet vonni valakit, ha ő A-tól, egy rendesen működő cégtől vette az árut, szolgáltatást, ám A B-től vette, aki csal?

BD: Bár mindig az egyedi körülményeket vizsgálják, így nem lehet általános megállapítást tenni, de azért vannak gyanús körülmények. Amennyiben például azt látom, hogy az ár 30 százalékkal olcsóbb mint a közvetlen gyártói ár, vagy a vetélytársaké, ha nincs garanciajegy, ha nincs magyar használati utasítás, akkor bizony fel kellene, hogy merüljenek bizonyos kérdések.

SG: Ez önmagában nem olyan dolog, ami azt bizonyítja, hogy én tudtam róla, hogy adót csaltak, de gyanús lehetett volna.

- Van-e általánosan elterjedt bírósági gyakorlat Magyarországon?

BD: Ez a fajta trükközés nálunk az EU-csatlakozás után kezdődött el, akkor ha a beszállítói lánc egyik pontján, akár a 10. elemben talált valamit az adóhatóság, úgy nem is vizsgálta a kellő körültekintést, mindenkit végigbüntetett, senkinél sem engedte levonni az áfát. Azóta a NAV gyakorlatát is jelentősen finomította a bíróság. Ma már az Európai Bíróság által kidolgozott kellő körültekintés elvének alkalmazása ilyen szempontból kedvező az adózókra nézve, hiszen a NAV is igyekszik egyre több ilyen körülményt feltárni.

- Jó irányba haladunk akkor?

SG: Igen, az objektív felelősségtől eljutottunk odáig, hogy vizsgáljuk a részleteket. Most azon megy a vita, hogy mely részek azok, amiket vizsgálni kell.

BD: A folyamat tehát még nem zárult le, nemrég például a Kúriának kellett egy állásfoglalást kiadni, eddig ugyanis az se volt világos, hogy kell-e vizsgálni a kellő körültekintést abban az esetben, amikor bár megtörtént a teljesítés, az elvileg papíron nem jöhetett volna létre, mivel a beszállító nem volt képes arra. A Kúria azonban kimondta, hogy igen, ebben az esetben is kötelező a kellő körültekintés vizsgálata.

- Mivel lehetne még előrelépni?

SG: A korábban említett adóhatósági listáról megoszlanak a vélemények. A csalók ugyanis tudatosan szervezik az áfa-csalást. Így ha ők ismerik a listát, akkor könnyebben ki is kerülhetik. Valószínűleg tehát segítene, de akkor meg kellene oldani azt is, hogy legyen egyfajta gumiszabály, amivel ki lehet őket szűrni.

MTI

A vállalkozások részéről fontos lenne, ha tudatosan felkészülnének és már ennek megfelelően alakítanák ki a belső folyamataikat, ha ismernék az összes gazdasági körülményt, több belső ellenőrzést végeznének. Jó lenne, ha a nagyobb cégek beszerzési szabályzata már eleve arra épülnének, hogy a magyar bíróságok joggyakorlatában mik azok a körülmények, amik adókijátszásra utalnak. Amennyiben pedig már ott van az adóhatóság, akkor azt tudatosan kell kezelni, fel kell tárni a mellettünk szóló bizonyítékokat is. Ehhez persze szükség van a korábban említett alapos dokumentálásra.

- Mennyi pénz kerülhet ki így a költségvetésből?

SG: Rengeteg. Pontos adatok nincsenek, de GDP két számjegyű százalékában mérhető. Maga a cég életében is meghatározó lehet egy ilyen ügy, volt olyan eset, ahol 6-7 milliárdos hiányról szólt az adóhatóság jegyzőkönyve. És ez csak a hiány, amire akár kétszeres büntetés is rájöhet. Ekkora összeg pedig akár egy nagyobb vállalkozást is komoly kihívás elé állíthat.

BD: Emellett könnyen előfordulhat, hogy zárolják a bankszámlát, lefoglalják az árukészletet. Jogerős döntés előtt is meg lehet roppantani egy céget.

- A csalások elkövetői általában magyarok?

SG: Ebben nincs trend, határok nélküli Európában élünk. Sok kelet-európai ország érintett, de azért mégiscsak nálunk 27 százalék, azaz világrekorder az áfa, így ez itthon számít a legnagyobb problémának.