Az elektronikus kereskedelemben továbbra is kirívóan magas a fogyasztóvédelmi szabálytalanságok száma. A közismert és a kevésbé látogatott webáruházakkal kapcsolatban egyaránt volt panasz, illetve tetten érhető jogsértés. A 2015-ben lefolytatott témavizsgálat az ellenőrzött szolgáltatók 88 százalékának kifogásolásával zárult, amely 2013-hoz és 2014-hez képest 8 százalékpontos emelkedést jelent - ismertette lapunkkal Vermes Bella, az NFH szóvivője.
A hatóság úgy tapasztalja, a legtöbb probléma a weboldalak részletes tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásából ered. A legmagasabb kifogásolási arányt a jótállási jegy átadásával illetve annak tartalmával kapcsolatos esetek mutatják - e körhöz tartozik a fogyasztói panaszok 60 százaléka.
Az NFH szerint a vizsgált honlapokat üzemeltető kis- és középvállalkozások még nem alkalmazkodtak teljesen a 2014 júniusában hatályba lépett fogyasztói jogokról szóló uniós irányelvhez. Sok esetben még mindig a már hatályon kívül lévő kormányrendelet alapján nyújtanak tájékoztatást, néhány esetben pedig a fogyasztók hátrányára is szabják a feltételeket.
Semmi sem maradhat titokban
Az NFH munkáját a jövőben egy speciálisan az online környezet vizsgálatát támogató internetes labor segíti. A kutatólaboratórium 350 millió forintból, az Államreform Operatív Program (ÁROP) kiemelt projektje keretében valósult meg.
Új, digitális bizonyítékok kereséséhez és rögzítéséhez szükséges szoftvereket, illetve az új szoftvereket futtatni képes laptopokat, tableteket szereztek be, ezenfelül hálózati fejlesztések történtek - így lehetővé vált az anonim vizsgálódás. Az új eszközök, illetve az online jogsértő gyakorlatok komplexitása, a bizonyítékok felkutatása, rögzítése és tárolása olyan szaktudást igényel, amelyhez a labor munkájában részt vevők speciális informatikai képzésben vettek részt - magyarázták a hatóságnál.
Az NFH munkatársai folyamatosan "sepregetnek" majd a neten, azaz a korábbi tapasztalatok, a fogyasztói panaszok és társhatósági jelzések alapján kiválasztják azokat az oldalakat, melyeken vélhetően jogsértő tartalom, tájékoztatás található. Egy webáruház esetében például végigkövetik a rendelés teljes folyamatát: megvizsgálják az előzetes tájékoztatási követelmények teljesülését, az általános szerződési feltételek tartalmát.
Vizsgálják továbbá, hogy megtalálhatóak-e például a szolgáltató személyére, beazonosíthatóságára vonatkozó adatok, található-e tájékoztatás a panaszkezelés módjáról, a jótállás, elállás feltételeiről, illetve, hogy ezeket az előírásokat a vállalkozó ténylegesen, a gyakorlatban is teljesíti-e. Ezért próbavásárlások során ellenőrzik például az írásbeli visszaigazolást, a jótállási jegy átadását, illetve annak tartalmát, hogy a kiszállítás határidőben történik-e meg és, hogy a kifizetett vételár és szállítási költség megfelelő volt-e.
Az új rendszer bizonyítékokat is gyűjt - az így kapott adatok később az eljárás során is felhasználhatóak. Az új szoftverekkel a legnépszerűbb weboldalak - például ár-összehasonlító oldalak, közvetítő platformok és a közösségi oldalak - felületei is hatékonyan ellenőrizhetőek.
Emellett a hatóság létrehozott egy mintawebáruházat is, amely bemutatja a jogszabályi előírásokat, és egy ideális webáruház felépítésével és a vásárlás menetével is megismertet.
Mire figyelnek kiemelten?
A hatóság ellenőrzi többek között a digitális tartalmakat, a kuponokat értékesítő oldalakat, az ingyenes kipróbálási időszakokat, illetve az alkalmazáson belüli vásárlásokat, és az "előfizetési csapdákat" is.
Az alkalmazáson belüli vásárlások esetén a szolgáltatók egy adott online alkalmazásban vagy játékban további tartalmat vagy szolgáltatásokat - például újabb játékfordulókat, háttértémákat és egyebeket kínálhatnak fel a felhasználónak. Egyes "élelmes" kereskedőknek köszönhetően azonban gyakoriak a nem szándékos vagy téves vásárlások.
Előfizetési csapdáról akkor beszélünk, ha a fogyasztók olyan internetes ajánlatot vesznek igénybe, ami első pillantásra ingyenesnek látszik - de amely a fogyasztót akarata ellenére fizetésekre kötelező szerződésekbe veri bele. E csapdákra jellemző, hogy a felhasználóktól nevük és e-mail címük megadását kérik a regisztrációhoz - ezt követően pedig számlákkal és fizetési felszólításokkal bombázzák őket.
Az Ingyenes kipróbálási időszakkal kecsegtető csalók szintén a userek figyelmetlenségére, vagy félretájékoztatására alapoznak. A kedvezményes időszak lejártát követően vaskos előfizetési díjakat akasztanak a felhasználók nyakába, ráadásul szolgáltatásuk lemondására gyakran lehetőséget sem adnak.