A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vaskos törvénytervezetet készített (65 oldalon 123 paragrafusba foglalva) a kormány számra a felszámolási eljárásról, a végelszámolásról, a cégnyilvánosságról, a gazdasági társaságokról szóló törvények, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosításáról. A kormány a Széll Kálmán terv egyik pontjaként tűzte ki célul a felszámolási eljárások és végelszámolások gyorsítását. A KIM előterjesztése közigazgatási egyeztetésen van, pontjai még módosulhatnak, így jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának - derül ki a kormany.hu-n közzétett előterjesztésből.

A szaktárca szerint a törvénymódosítás célja többek között az, hogy visszaszorítsa az államot és a hitelezőket károsító vállalkozói magatartásokat, bővítse a cégvezetők és -tulajdonosok felelősségre vonási lehetőségét, megszüntesse az adósságokat eltüntető "cégtemetőket", és gyorsítsa a nem működő, vagyontalan cégek piacról történő kivezetését, amelyhez egy új eljárástípust, az úgynevezett kényszer-törlési eljárást is bevezetnek.

Az adóhatóság "fülelné le" a cégbedöntőket és a cégtemetőket

A tartozásokat felhalmozó cégek "cégtemetőbe" juttatását (amikor a felszámolás elindulása előtt az adós cég a hitelezők kijátszására egy új tulajdonoshoz kerül) úgy kívánják megakadályozni, hogy az adóhatóság jóváhagyása kellene ezentúl a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásához. A tulajdonos kérheti a jóváhagyást, amit a változásbejegyzési kérelemhez kell mellékelni. Az adóhatóság megtagadja a jóváhagyást, vagy biztosítékadáshoz kötheti, ha a cégnek köztartozása van, vagyonmérlegében a kötelezettségek összege meghaladja a saját tőke 200 százalékát, vele szemben végrehajtási eljárás van folyamatban vagy gazdasági tevékenységével kapcsolatos peres eljárás, illetve felszámolási kérelmet nyújtottak be ellene.

A cégbedöntők új cég alapítását is az adóhatóságnak kellene meggátolni. A vonatkozó adótörvény módosítása szerint nem adna ki az adóhatóság új adószámot annak, aki olyan cégben volt vezető tisztségviselő (vagy többségi tulajdonos, akár cégként), ahol 15 (legnagyobb adózóknál 30) millió forint adótartozás áll fenn, illetve szűnt meg jogutód nélkül az elmúlt öt évben, vagy az elmúlt öt évben 50 (legnagyobbaknál 150) milliós adóhiányt állapított meg a hatóság, s az nem lett rendezve. Nem kaphat adószámot az sem, aki olyan cégben volt érdekelt, amelynek felfüggesztették, törölték az adószámát, mert a cég fiktívnek bizonyult.

Szélesítik a vezetői felelősséget, a bűnügyi nyilvántartó ellenőrzi az eltiltást

Szigorítják és kibővítik a vezetői felelősségre és eltiltásra vonatkozó szabályokat. A jövőben öt évre eltiltható lesz a cégvezetéstől, és nem lehet többségi tulajdonos más cégben az, aki olyan gazdasági társaságnak volt vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa (a törlés évében, vagy az azt megelőző évben), amelyet a cégbíróság hivatalból, megszüntetési eljárással törölt a cégnyilvántartásból.

Szintén öt évig nem lehet más társaságban cégvezető, egyszemélyes tulajdonos, közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkező tag az, akinek felelősségét (cégvezetőként, -tulajdonosként) a csőd- és felszámolási eljárásokban ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította, és a helytállási kötelezettségét nem teljesítette.

Az sem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akire a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és azt nem fizette be.

Nem lehet többségi tulajdonos és ügyvezető más cégben az, aki a korábbi cégével kapcsolatos helytállási kötelezettségét nem teljesítette (a volt tulajdonos a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt évig még ugyanúgy felelős a tulajdonoscserét megelőzően keletkezett tartozásokért, mint amikor még tulajdonos volt). Az utóbbi esetekben az eltiltás a végrehajtási eljárás időtartamára, és annak eredménytelenségétől számított öt évre vonatkozik. A cégvezetők eltiltását ezentúl a bűnügyi nyilvántartó szerv is ellenőrzi elektronikusan a cégnyilvántartásból.

Korlátlan a tulajdonos felelőssége a cég tartozásaiért

A társaság jogutód nélküli megszüntetése, vagy az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén a cégtulajdonosok nem hivatkozhatnak korlátolt felelősségükre, ha azzal visszaéltek. A tulajdonosok egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségiért. Különösen akkor felelősek, ha a cégvagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették - vagy a vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el -, és tudták, hogy ezáltal nem tudják majd teljesíteni a társaság tartozásait.

A minősített befolyással rendelkező tag felelősséggel tartozik a megszüntetésre kerülő cég minden olyan kötelezettségéért, amelyre a felszámolás alatt a cég vagyona nem elegendő, ha a bíróság a hitelezők kérelmére megállapította a hátrányos üzletpolitikája miatt felelősségét.

A köztartozásokat is megpróbálják bevasalni

Az átalakuló gazdasági társaságoktól a köztartozásokat is próbálják behajtani. Az átalakuló cégtől a hitelezők eddig is követelhettek biztosítékot (az átalakulás második közzétételét követő 30 napon belül), ha a jogutód társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelődé volt, ám ezentúl akkor is, ha a jogelődnek köztartozása volt.

A törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lépne hatályba.