A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A hazai bankok a törvényi feltételeknek megfelelően január közepén kiértesítették azon hiteladósokat, akik ingatlanát − a törvényi feltételeknek megfelelően − az első negyedévben kényszer-értékesítésre jelölte a hitelintézet. Az otthonvédelmi jogszabályok szerint 2012-re már 3 százalékos kvóta érvényesül − a bankok az ingatlanok ekkora százalékát adhatják kényszer-értékesítésre.

Kapcsolódó

A K&H-nál elmondták: a kényszer-értékesítésre kijelölt ingatlanok tulajdonosai közül csak azok kaptak tájékoztatást arról, hogy ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) számára is felajánlhatják − és így bérlőként jó eséllyel maradhatnak a korábbi tulajdonukban −, akik a pénzintézet adatai alapján a törvényi feltételeknek megfelelnek. Gondot okoz azonban, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tavaly decemberi megállapodásában szereplő, a lehetőséggel élők körét az egygyermekes családokra is kiterjesztő, illetve a NET által idén megvásárolható ingatlanok számát ötről nyolcezerre emelő jogszabály-módosítás mindeddig nem készült el. Ez nehezíti a kijelölési folyamatot.

Míg a Raiffeisennél arról számoltak be, hogy egyelőre kidolgozás alatt van az együttműködés a NET-tel, az Erste Bank a szervezetnek a hivatalos választ már kiküldte, s az ügyfeleknek szóló leveleket is postázták. A bank tapasztalatai szerint az ügyfelek még nem ismerik a lehetőségeiket − az Erste igyekszik segíteni, felvilágosítással szolgálni számukra.

A CIB már túl van a kiértesítésen, az ügyfelek a leveleket már kézhez vették. A kényszer-értékesítési kvótát ebben a negyedévben maximálisan kihasználta a bank, ugyanakkor jól mutatja, hogy a kényszer-értékesítést egyelőre még nem a NET-előírások mozgatják, hogy a jogszabály által előírt tárgyi feltételek szerint a kijelölt ingatlanoknak mindössze 15,5 százaléka lehet érintett a programban. Ez jól mutatja, hogy a kvótában történő kijelölésnél a NET-programmal összefüggő prioritási sorrendet nem alkalmaznak.

A Budapest Banknál is mások a preferenciák: a végrehajtás alá kerülő ügyfelek kiválasztásánál náluk az egyik fő szempont a fizetési késedelem mértéke, azaz az, hogy hány hónapja nem tesz eleget szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének az ügyfél, s fontos az is, hogy az ügyfél hajlandó-e együttműködni a bankkal fizetési problémája megoldása érdekében.