A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Az elmúlt években számos olyan ügy került a másodfokú bíróságok elé, ahol első körben azt kellett tisztázni: polgári vagy közigazgatási ügyről van-e egyáltalán szó a jogtalanul igénybe vett támogatások visszaszerzésénél. Több ügy is megszűnt, mások függőben maradtak, mert a bíróságok úgy látták, nem az ő hatáskörükbe tartozik. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre, amely az idén tavasztól fogva több száz ügyet tekintett át, s megpróbálta azokat közös nevezőre hozni.
Kézenfekvő feltevés volt, hogy az ügyeket közigazgatási eljárások közé kell sorolni, a különféle támogatási szerződések miatt, ám ezek rendkívül bonyolult, polgári perrendtartásos szerződések voltak. A közigazgatási ügyek kiindulópontja azonban egy közigazgatási szerv által hozott határozat, ami ezeknél hiányzik, így maga az eljárás indításának jogalapja is kérdéses − nincs betartató hatóság.
Mindez "jogászkodásnak" tűnhet, ám a rés miatt nem volt érvényesíthető az a közpénzügyi igény, hogy a jogtalanul igénybe vett támogatást vissza kell vonni. Leegyszerűsítve: ha valaki nem akarta visszaadni a jogtalanul kapott, felhasznált támogatást, nem biztos, hogy azt be lehetett rajta hajtani. A vizsgált ügyek között nem volt jelentős nagyságrendű, arról nincs szó, hogy milliárdok úsztak volna el − finomította a problémát Kiss Gábor bíró.
Uniós támogatásoknál például nem is jellemző a pereskedés: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint a mostani ciklusban mindössze öt ügy került a bíróság elé, összességében is csak 900 vitás eset volt − a Kúria még az első programozási időszak tapasztalatait elemezte. Az NFÜ a peres eljárások elindítása előtt is tehet lépéseket a pénzek visszaszedésére. A támogatást le lehet vonni egy későbbi számlából, a támogatott önként visszafizetheti a vitatott összeget, az ügynökség érvényesíthet inkasszót, de lehívhat bankgaranciát is, illetve adott összeg felett jelzálogjogot is bejegyeztethet.
A Kúria szerint az ilyen típusú ügyek a jövőben a polgári bírósághoz tartoznak − mondta Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium vezetője. Ez alól kivételt jelentenek az agrártámogatások, mert ott a speciális jogszabály szerint egyértelműen közigazgatási ügyről van szó. Érdemes lenne a kollégiumvezető szerint egységesíteni ezt a rendszert. Vagyis egy támogatás megítélésekor hatósági szerződést volna célszerű kötni, így egységesen közigazgatási eljárásként lehetne ezeket kezelni. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire lehet a kormány fogadókész, nem kívánt feltételezésekbe bocsátkozni.