Nagy-Britannia hétfőn felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonuljon visszább, táncoljon vissza a szakadék széléről Ukrajna ügyében. Arra figyelmeztették Moszkvát, hogy bármilyen beavatkozás szankciókat vonna maga után a Kremlhez közel álló vállalatok és személyek ellen - írja a Reuters.

A szankciós listán hat olyan személy szerepel, akik Nagy-Britannia szerint Putyinhoz közel állnak: Jurij Kovalcsuk, Arkagyij Rotenberg és Nyikolaj Sámalov üzletemberek, Szergej Csemezov volt KGB-tiszt, Nyikolaj Patrusev orosz biztonsági tanácsi titkár és Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője.

Kapcsolódó

Rotenbergről ismert, hogy Vlagyimir Putyin elnök közeli bizalmasa, üzleti partnere és gyermekkori barátja. Vagyonát 2017 novemberében a Forbes 2,5 milliárd dollárra becsülte, mostanra már megközelítheti a 3,5 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok kormánya személyes szankciókat rótt már ki az ukrán válság és a Krím annektálása miatt. Jurij Kovalcsuk a Vkontakte, orosz Facebook-klón egyik tulajdonosa, szintén az orosz államfő legközelebbi köreihez tartozik, valamint bevásárolta magát a Gazprom Mediába is már.

Míg Nyikolaj Patrusev és Alekszandr Bortnyikov úgynevezett szilovikok, vagyis olyan politikusok, akik a titkosszolgálatokból kerültek be az orosz közélet felsőbb köreibe. Mind a kettőjükről úgy tudni, hogy Putyin kollégái voltak a KGB-nél, illetve onnan maradt fenn baráti viszonyuk.

A szankciók lehetővé teszik Nagy-Britanniának, hogy befagyassza az egyes személyek vagyonát, és megtiltja az egyes személyeknek az Egyesült Királyságba való belépést.

Magyarország is központi figyelmet kap

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök kedden utazik Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel tárgyaljon. A magyar kormány eddig nem foglalt egyértelműen állást a konfliktusban, pedig NATO- és EU-tagország. A budapesti álláspont szerint a legfontosabb a feszült helyzet diplomáciai kezelése lenne. Viszont Szijjártó Péter külügyminiszter egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy Magyarország útját állja Kijev euroatlanti közeledésének mindaddig, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztását nem szüntetik meg. A legerősebb konfliktus a nyelvtörvény miatt van a felek között.

Közben Magyarországra látogat Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki hétfőn találkozik Benkő Tibor honvédelmi tárcavezetővel. A brit politikus szerint fontos a válság enyhítése, mivel egy háború nagyobb instabilitáshoz, magasabb üzemanyagárakhoz és migránsáradathoz vezetne.

Wallace támogatását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök keddre tervezett oroszországi útja mellett, hogy tárgyaljon Putyinnal.

"De-eszkalálnunk kell a helyzetet, és ki kell állnunk Ukrajna szuverenitásához való jogáért" - ismertette álláspontját.

Moszkva tagad és válaszcsapást ígér

Az orosz vezetés továbbra is tagadja, hogy az ukrán-orosz határ melletti 150 ezer fős csapatösszevonása egy katonai inváziót készítene elő. Állítják, hogy csak az ukrán fél agressziójára reagálnak, de nem céljuk egy új katonai konfliktus. Ugyanakkor egy komoly, de teljesíthetetlen követelés listát adtak ki a nyugati hatalmaknak. Gyakorlatilag ez a NATO keleti bővítésének eddigi belépőit is kitessékelné a katonai szövetségből.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az ilyen intézkedésekkel való fenyegetés, amely egy magas rangú amerikai tisztviselő által az Ukrajna melletti orosz csapaterősítést követően felvázolt lépéseket idézi, az orosz vállalkozások elleni támadással érne fel. Az orosz politikus "nagyon nyugtalanítónak" nevezte a brit figyelmeztetést, és azt mondta, hogy az ilyen kijelentések aláássák Nagy-Britannia befektetési vonzerejét, és visszaütnének a brit vállalatoknak okozott károkkal.

"Nem gyakran látni vagy hallani ilyen közvetlen fenyegetéseket az üzleti vállalkozások megtámadására" - mondta Peszkov. "Egy adott ország orosz vállalkozások elleni támadása megtorló intézkedéseket von maga után, és ezeket az intézkedéseket szükség esetén az érdekeink alapján fogalmazzuk meg" - tette hozzá a szóvivő.

Az orosz viszontfenyegetés azért is mutat túl a szokásos gazdasági válaszcsapásokon, mert ez nem pusztán szimbolikus kárt okozna. A Szovjetunió 1991-es bukása óta London vált a volt szovjet köztársaságokból származó hatalmas pénzkiáramlás globális központjává. Érdekesség, hogy Putyin belpolitikai ellenfelei mindeddig hiába követelték, hogy a brit vezetés keményen lépjen fel az orosz pénzemberekkel szemben. Az oligarchák és az orosz tisztviselők továbbra is Európa legluxusabb úti céljain fitogtatják vagyonukat, amelyet jellemzően angliai nagybankokban tartanak.

A britek próbálják átvenni a főtárgyaló szerepét az ukrán-orosz konfliktusban. Az Egyesült Államok egyelőre nem tudott enyhülést elérni a válsághelyzetben, míg az Európai Unió még fel sem vette igazán a fonalat. Boris Johnson brit miniszterelnök Ukrajnába utazik, és telefonon is beszélni fog Putyinnal, hogy csökkentse a feszültségeket.

"Azt fogom mondani Putyin elnöknek, ahogyan azt már korábban is mondtam, hogy szerintem mindannyiunknak vissza kell lépnünk a szakadék széléről, és szerintem Oroszországnak is vissza kell lépnie a szakadék széléről" - mondta Johnson újságíróknak.

Johnsont nem feltétlenül a hirtelen békevágy kapta el: komoly belpolitikai válság fenyegeti a hatalmát, amiről az ukrán konfliktus elterelheti a figyelmet. Belső feljegyzések szerint a brit kormány által 2020 tavaszán elrendelt első járványellenes zárlat idején rendeztek nagyszabású kerti összejövetelt a londoni miniszterelnöki hivatalban. Ráadásul a toryk támogatottsága egyre csökken, amiért sokan a miniszterelnököt hibáztatják.