Amikor a magyar kormány tavaly novemberben úgy döntött, hogy 15-étől 480 forinton maximálja a 95-ös benzin és a nem prémium gázolaj árát, a koronavírus omikron variánsának megjelenése "sietett a benzinkutak segítségére", ugyanis az akkor 80 dollár körül mozgó Brent hordónkénti ára 70 dollár környékére esett és csak év vége felé kapaszkodott vissza a 80 dollár körüli szintre.

Azóta viszont nem állt meg a drágulás és jelenleg 90 dollár környékén áll a hazai üzemanyagárakat meghatározó nyersanyag hordónkénti ára miközben a dollár árfolyama az elmúlt hónapban 310-323 forint között ingadozott.

Kapcsolódó

Nagy bajban vannak a benzinkutak, hiszen a rögzített ár elviheti a teljes árrésüket - ezen a szinten a gázolajat már veszteséggel adják a Holtankoljak.hu szerint – és kicsi az esély arra, hogy a kormány vállalja a politikai következményeit annak, hogy február 15-től elengedi az üzemanyagok árát. Döntés egyelőre nincs a kérdésben.

Mi történt valójában 2021. november 15-én?

Az autósok azt láthatták, hogy a benzin átlagára hirtelen 504 forintról esett 480-ra, amely 4,75 százalékos csökkenés, a gázolaj pedig 515 forintról zuhant, amely 6,7 százalékos mínusz. Ha viszont az árat megtisztítjuk az adóktól vagyis a benzinből levonjuk az akkor 107 forintos áfát és a 124 forintos jövedéki adót, illetve készletezési díjat akkor kiderül, hogy a fennmaradó 273 forint 7 százalékkal egy csapásra 254-re esett.

A gázolajnál ez még látványosabb: 291 forintról indult és a hatósági ár 9,4 százalékos csökkenést hozott, ami 264 forint. A különbség oka, hogy míg az áfa az árral együtt változik, a jövedéki adó fix.

Beszédes az is, hogy a hatósági ár bevezetése napján a benzin adótartalma 45,9 százalékról 47,1-re, a gázolajé pedig 43,5-ről 45,1-re emelkedett.

Az adókon kívüli tételek legnagyobb része az olaj, de benne van a finomító és a nagykereskedő árrése, a szállítás és persze a kút üzemeltetőjének nyeresége is. Azé a kútüzemeltetőé, akinek ebből béreket, rezsit és sok egyebet kell fizetnie.

Ez az összeg nem ismert, de iparági szakértők literenként 25-30 forintra teszik egy átlagos kúton. A speciális helyzetben lévő autópályás egységeknél természetesen több, bár ott a kiadások között is találni komolyabb tételeket.

A kutaknak több okból sincs nagy mozgásterük az árréssel kapcsolatban. Egyrészt Magyarországon nagyon nagy a kútsűrűség, vagyis akkora a verseny, hogy ha egy egység tartósan drágább, mint a környezetében lévő kutak, akkor az emberek hamar elszoknak onnan. Másrészt jó bevételi forrás a shop a méregdrága kávéval, szendviccsel és üdítővel, oda pedig csak "jó" üzemanyagárral lehet becsábítani az embereket.

Az erős versenyt már ott is tetten lehetett érni, hogy sok kút tavaly év végén és még január elején is alacsonyabban adta az üzemanyagot a maximált 480 forintnál, pedig biztos jól jött volna nekik némi tartalékképzés.

Európa már drágul

A Brent olaj emelkedő ára már megmutatkozik az európai kutakon, ha pedig meg szeretnénk nézni, hogy mekkora bajban lehetnek a magyar üzemeltetők, elég csak megnézni, hogy nő máshol az üzemanyagok adókon kívüli része.

Ausztriában például immár negyedik hete több mint egy százalékkal nő az üzemanyagok nettó ára, de a bruttó is 0,8 százalék körüli mértékben. A benzinért 514, a gázolajért 511 forintnak megfelelő eurót kérnek.

Getty Images

Szlovákiában január elején 1,46 eurót kértek egy liter benzinért és 1,37 eurót a gázolajért, ma már 1,52 és 1,42 az ára, ami 542 és 508 forint. Az adókon kívüli tételek emelkedése már masszívan heti két százalék feletti, 0,74 euróról 0,79 euróra emelkedett az elmúlt literenként az elmúlt szűk hónapban, amely persze nem sok, de tekintve a benzinkutak feljebb leírt működési sajátosságait nem elhanyagolható.

Romániában a december végi 6 lejről a benzin és a gázolaj is 6,5 lej magasságába drágult, ez 471 és 468 forint. Az adókon kívüli tételek is hétről hétre átlagosan 2 százalékkal emelkednek szomszédunknál.

Lendületesen mennek fel az árak Németországban is, ahol már a benzin 1,77, a gázolaj 1,64 euró vagyis 633 és 587 forint.

A horvátok jól csinálták

A horvát üzemanyagárak alakulása azért érdekes mert egy rövid ideig ott is hatósági árat vezettek be: 11 és 11,1 kunán maximálták az árakat, de egy olyan időszakban amikor ez nem volt komoly érvágás a kutaknak. A benzin ára 13, a gázolajé 18 lipával csökkent, ez 6-8 forint, közel sem annyi, mint amit a magyar kutasok elszenvedtek.

Később a korlátozást kivezették de az gyakorlatilag semmilyen kilengést nem okozott. Az árak ott is kúsznak felfelé már a 11,5 kunát közelítik, ami több mint 540 forint.

A sort még lehetne folytatni, de már ebből is látszik, hogy milyen lehetetlen helyzetbe sodorta magát és a benzinkutakat a kormány pusztán azért, hogy az autósok a választások előtt pár ezer forintot spóroljanak a tankoláson. Ha ugyanis a korlátozás megmarad február 15. után és az olaj a jelenlegi 90 dolláros szint körül mozog, akkor sorra adják majd be a kulcsot a kutak.

Mit érne az áfacsökkentés?

Egy ki számolás: 480 forintnál a 27 százalékos áfa 102 forint, ha a kormány csak két százalékponttal, 25 százalékra nyesné vissza az adót, akkor a kutak rögtön 6,1 forintot nyernének - természetesen az államkassza kárára -, ha pedig egy merész lépéssel – a német vagy a román – 19 százalékot céloznák meg, akkor rögtön 25,4 forint lenne a differencia, gyakorlatilag tehermentesítve a benzinkutas vállalkozókat.

A lengyelek ezt lépték meg, 23-ról 8 százalékra vágták az üzemanyagok áfáját, amelynek ára még a magasabb kulccsal is 458 és 462 forint volt, alacsonyabb mint a magyar.

A másik nagy adónemnek, a jövedéki adónak a minimális szintjét az EU szabályozza, ez 0,359 euró a benzin és 0,33 euró a gázolaj esetében. Ez 127 és 117 forint, vagyis hosszabb távon lehet, hogy ez is korrekcióra szorul olyan gyenge forint mellett mint a mostani.

A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek (MSZKSZ) fizetendő tagdíj - vagy hétköznapi nevén a készletezési díj - szintén magas, de ez csak 4 forintot jelent az üzemanyagárban.