Az állami vállalatok vezetői saját hatáskörben folytathatják már a napokban az érdekképviseletekkel a bértárgyalásokat - értesült a lap. Az öt állami területen - a vasútnál, a Volánoknál, a postánál, a vízműnél, valamint a rehabilitációs vállalatoknál - a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos megemelése 21-22 milliárd forintba kerül, az összeget szükség esetén az állam fedezi.

Sürgőssé vált a jövedelmek felzárkóztatása

A legalacsonyabb bérek megemelése mellett a keresetek összecsúszása miatt szükséges a magasabb bérkategóriákban is fizetést emelni. Erre összességében 60 milliárd forint rendelkezésre álló összeggel kalkulál a kormány, így várhatóan azok sem maradnak ki a bérfelzárkóztatásból, akik már évek óta nem részesültek jelentősebb emelésben. A kormány azt szeretné, ha hosszú távú, hároméves megállapodás születne.

Úgy tudják, éves alapon legalább 10 százalékos átlagos emelés körvonalazódik, tehát három év alatt jelentős, 30 százalékos béremelés következhet. Ugyanakkor nem lesz egységes ágazatonként a bérrendezés, a következő időszakban kezdődő tárgyalásoknak az egyedi, ágazati ajánlások képezhetik a gerincét. A Magyar Idők szerint a kormány sem szeretné tovább húzni az időt, ráadásul az érintett vállalatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartoznak. Az ágazati megállapodásokat követően a kormányoldal dönti el, az adott igényt elbírja-e a költségvetés.

Az idei évtől 10 százalékkal, 127 500 forintra emelkedett a minimálbér, és jelentősen, 25 százalékkal, 161 ezer forintra nőtt a garantált bérminimum. A kormányrendeletben meghatározott béreken felül azonban mindeddig nem történt meg a fizetések rendezése. Ennek eredménye, hogy sok képzettebb alkalmazott is a szakmunkás-bérminimumnak megfelelő fizetést kapja. Az állami vállalatoknak ugyanakkor nincs arra forrásuk, hogy mindenkinek rendezzék a bérét.