A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Magyarország éves földgázfelhasználása 11 milliárd köbméter, amelynek csupán 18 százalékát biztosítja a hazai kitermelés (3,1 milliárd köbméter földgáz és 0,7 millió tonna kőolaj), ezt az arányt azonban jócskán lehetne növelni − fogalmazott Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján. Elsősorban a mecseki feketeszénvagyonra a szakember szerint érdemes lenne tisztaszén-technológiás erőművet telepíteni, de megoldást jelenthet a gázosításos ucg-technológia is. Magyarország jelenleg is működő egyetlen mélyműveléses bányája, a Vértesi Erőmű Zrt. márkushegyi bányája 2014-ig működhet a szénfillér támogatásával, de Zoltay szerint a műszaki engedélyt 2020-ig érdemes lenne meghosszabbítani. A helyszín mindemellett a hazai vájárképzés gyakorlati megvalósítására is alkalmas lehet. A szénhidrogén-bányászati fejlesztési lehetőségek között szó esett a nem konvencionális földtani vagyon hasznosításáról, így a Makói-árok technológiai fejlesztések révén megvalósítható kitermeléséről is.
Mindehhez kormányzati intézkedésekre lenne szükség a bányászok szerint: az importfüggőség mérséklésére a kutatási lehetőségeket mielőbb biztosítani kellene a koncesszió felgyorsításával, optimális esetben a "zárt területek" feloldásával. A tőkeigényes fejlesztések megvalósításához stabil jogszabályi háttér lenne szükséges, erősíteni kellene az ásványvagyon-gazdálkodás törvényi szabályozását, a cselekvési tervek körét pedig tovább lehetne bővíteni. A hazai lehetőségek kiaknázása megfelelne a stratégiákban is kifejtett politikai szándéknak, az importfüggőség mérséklésével pedig az államkassza terheit, az államadósság növekedésének veszélyét is csökkenthetné.
A rendszerváltás után bekövetkezett hanyatlás után fordulat következett a hazai bányászatban, a termelés a sztrádaépítések felfutásával 2006-ban, az 1990-es szint körülbelül kétszeresén tetőzött, ezt a gazdasági válság miatt újabb visszaesés követte. Pedig a hazai szénvagyon még jelentős: összesen 3258 millió tonna fekete- és barnaszén, valamint lignit lehet gazdaságosan kitermelhető. A szénbányászat korlátai között a Natura 2000-es környezetvédelmi tiltásait, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének túlértékelését, illetve a kvótakereskedelmet jelölte meg Zoltay, aki szerint nem másról van szó, mint "a világ, illetve Európa gazdasági újrafelosztásának eszközeiről".