A július 1-től elindított online számlázásnak is az a célja, hogy fehérítse a gazdaságot és visszaszorítsa az adócsalásokat. Ezt egészíti ki a NAV szolgáltatásaként az ingyenes Online Számlázó, amellyel az online adatszolgáltatás is teljesíthető. A fejlesztéssel nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a NAV számára, így hatékonyabb a kockázatkezelés - szemlézte Sors Lászlót az MTI.
"Júliusban még nem szankcionáltuk, ha elmulasztották az online adatszolgáltatást, de az adózó regisztrált a rendszerben és az adatokat július végéig utólag megküldte" - mondta az államtitkár. Augusztustól a szankcionálás során továbbra is az a mérvadó, hogy az adózó minden tőle telhetőt megtett-e az adatszolgáltatás teljesítése érdekében. Különösen, hogy regisztrált-e a rendszerbe, vagy a szükséges fejlesztések elindultak-e. Augusztus 13-ig 270 818 adózó regisztrált az online számla rendszerben.
Az Európai Bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2014. évi 17,04 százalékról tovább csökkent, 13,74 százalékra, a cél a 10 százalék alatti áfaadórés. Az online számla rendszer azzal, hogy valós idejű adatokhoz jut az adóhatóság a jogsértő magatartást gyorsan kiszűrhetővé teszi - hangsúlyozta Sors.
Jelenleg több mint 150 ezer pénztárgépből érkezik, naponta átlagosan 30 milliárd forintról értékesítési adat, így a 2018. évi forgalom eddig meghaladta a 6640 milliárd forintot is.
Hasonlóan nagy léptékű változás volt az élelmiszer-automaták beazonosítását lehetővé felügyeleti egységek 2018. június 30-ig kötelező beszerelése, amelyek forgalmi adatokat továbbítanak az adóhatóság felé. A piaci szegmens értékesítéséről eddig nem álltak rendelkezésre adatok, most azonban időszakosan az egyes napokon 70 millió forint feletti forgalomról kapott információk az adóbevételek növekedését, a gazdaság fehérítését szolgálják.
Elmondta azt is, hogy a NAV augusztusban a bevallásuk alapján alvó, azonban a kül- és belföldi kontrolladatok tanúsága szerint tevékenységet folytató cégeket ellenőrzi, a közeljövőben pedig vizsgálják a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását, az őstermelőket, a társasági adóalap- és adókedvezményeket, az innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség teljesítését, valamint a munkaerő-kölcsönzést.