Míg a nyáron még egész jól alakult a forgalom a plázákban, szeptembertől kezdve folyamatos a visszaesés és ez nem volt másképp az ünnepi főszezonban sem. November-december folyamán 40-60 százalék körüli bevételcsökkenésről számoltak be a divatáru kiskereskedők. Ez hellyel-közzel ugyanakkora zsugorodást jelentett, mint a tavaszi időszakban. De mivel a ruhaárusok ősszel-télen produkálják a forgalmuk nagy részét - drágább szezonális termékekkel, ezért a pénztömeg-kiesés cash flowban mérve még nagyobb volt - magyarázta lapunknak Csordás Norbert, a számos ruházati kkv-t, és az ételudvarok vendéglátós cégeit tömörítő Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesületének (BBÉE) szóvivője

A legkomolyabb veszteséget a legmagasabb bérleti díjú, legnagyobb tömegeket vonzó budapesti bevásárlóközpontok bérlői szenvedték el, náluk a visszaesés 2020 utolsó két hónapjában 50-70 százalék körül volt, 2019 azonos időszakához képest. A hatalmas esés magyarázata, hogy ezeknél a nagy központoknál egyfelől elmaradtak a külföldi vásárlók, másfelől az, hogy korábban az ország minden pontjáról jártak ide vásárolni vidékiek is, akik az idén már - a vírustól tartva - nem jöttek fel a fővárosba.

Kapcsolódó

A kereskedelemben gyenge hónapnak számító január során a forgalomcsökkenés 25 százalék körül alakult, és úgy fest, februárban is folytatódik a lejtmenet. Megjegyezte, hogy a játék- és, ajándékboltok, a könyvesek, az iparcikk-kereskedők és mások esetén a visszaesés valószínűleg hasonló mértékű lehetett, de átfogó felmérés ezekről a szektorokról nem készült.

Számos üzlet bezárt - kivonult a Cosmos City

A szakember úgy becsüli, hogy várhatóan most kezdődik a csődhullám. Sorra zárnak be a boltok a plázákban, miközben  - a tavaszi időszakkal ellentétben - nincs érvényben felszámolási és végrehajtási moratórium, továbbá nincs bevezetve a bérleti szerződések felmondására vonatkozó moratórium, ami legalább nyugodt körülményeket biztosítana a bérbeadóknak és a bérlőknek arra, hogy tárgyaljanak.

Tavaly három ismert ruházati lánc - a Vagabond, a Promod és a Camaieu - vonult ki a hazai bevásárlóközpontokból. 2021 elején pedig befejezte működését a Cosmos City is, amely országosan mintegy 20 üzletét zárta be. A hálózat mostanáig Budapesten négy helyszínen, míg vidéken a legtöbb megyeszékhelyen, valamint néhány más városban - így Érden és Nagykanizsán - is működtetett boltokat. A társaság jellemzően nagy alapterületű üzleteket bérelt és főképp alacsony árfekvésben kínált széles választékú ruházati kollekciókat. Az üzletlánc mögött álló cégről ugyanakkor sem a BBÉE-nek, sem lapunknak nem sikerült adatokat föllelni - ez ügyben még az Opten Kft. ügyfélszolgálatán sem tudtak segítséget adni.

Csordás elmondta, hogy más szereplők egyelőre nem vonultak ki, de sokan optimalizálják működésüket. A főváros és a megyeszékhelyek 30 bevásárlóközpontjában - a Cosmos City egységeivel együtt - közel 90 olyan üzletet vettek számba az egyesületnél (a teljesség igénye nélkül), amelynek a bérlője a válság kezdete óta kiköltözött.

A bezárások mögött nem egy esetben a fluktuáció áll: egyes szereplők kisebb üzletekre cserélik nagyobb alapterületű boltjaikat, ahol kevesebb eladót foglalkoztatnak. Megjelent az a trend is, hogy a nagyobb üzletekbe multinacionális hálózatok nyomulnak be a korábbi magyar bérlők helyére.

Állami segítség továbbra sem érkezik

A kormány adatai szerint a divatáru-ágazat a harmadik helyen áll a koronavírus-válság miatt elszenvedett forgalomcsökkenést nézve, a turizmus és a vendéglátás után. Ennek ellenére az ágazat egyelőre semmilyen központi segítséget nem kapott. A BBÉE két minisztériumnál - a KKM-nél és az ITM-nél - is előterjesztette javaslatcsomagját, de segélykérésük még nem talált válaszra.

A csomagban egyebek közt azt kérték a kabinettől, hogy a kormány 2021 január 1-től csökkentse az áfát 15 százalékkal, legalább 18 hónapra azon cégek esetében, amelyeknek a bevásárlóközpontban vannak a telephelyeik. Szintén kérelmezték, hogy a kormány a bruttó bérek és a bérterhek 50 százalékát biztosítsa a vállalkozásoknak támogatás formájában, és kezdeményezték a bérleti díjak 50 százalékos csökkentését 2020 szeptember 1-től 2021 május 1-ig. Emellett szeretnék, ha a bérleti szerződések felmondására moratórium vonatkozna.

A bevásárlóközpontok bérbeadói jellemzően elzárkóznak attól, hogy a tavaly október-decemberi időszakra segítséget adjanak a bérlőknek. Csak arra mutatnak hajlandóságot, hogy esetleg az első negyedévre adjanak valamennyi bérleti kedvezményt, de nem akkora mértékűt, mint tavaszi üzletbezárások során - annak ellenére, hogy a forgalomvisszaesés aránya ugyanakkora az őszi-téli szezonban is.

Ám a szóvivő szerint a bérbeadók kedvezménye várhatóan kevés lesz azok számára, akik eddig nem mentek csődbe. A járványadatokból előrevetíthető, hogy ezt az évet végig fogják kísérni a korlátozások és ezzel együtt a fogyasztás csökkenése - a vállalkozások pedig majd csak 2022-től állhatnak talpra. Úgy látja, a nagyobb baj elkerülése végett most kellene beárazni a bérleti díjakban egy két évig tartó jelentős bevételcsökkentést.

A kereskedők a bizonytalanság miatt ez lényegében megtették, hiszen előre rendelik az árut. Már tavaly nyáron le kellett adniuk a 2021-es tavaszi-nyári szezonra a rendeléseket és a szakma forgalomcsökkenéssel számolt: a cégek kevesebb árut rendeltek és kisebb kollekciókat készítettek.. Februárban pedig le kell adniuk a következő őszi-téli árumegrendeléseket, és úgy fest, erre az évre már mindenki beárazta a bevétel visszaesését. A kevesebb áru pedig zsugorodó profitot jelent, amit csak tetéz, hogy a gyenge forint miatt drágább az import és a szállítási költségek a 3-4 szeresére nőttek az elmúlt hónapokban.

Ha a kormány és a bevásárlóközpontok a jelenlegi gyakorlatot folytatják, akkor előbb-utóbb mindenki rosszul fog járni. Ha a kedvezmények elmaradnak, akkor kevesebb adóbevételre, kevesebb munkavállalóra, alacsonyabb bérek, továbbá kevesebb üzletre és kisebb bérleti díjbevételre lehet majd számítani - figyelmeztetett Csordás Norbert.