Miután 2013-ban a ma már több mint 300 milliárd forintos becsült vagyonával a leggazdagabb magyarként is számon tartott Csányi Sándor egy front vállalkozón keresztül elhappolta Bige László elől Magyarország legnagyobb agrárintegrátorát, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-t, az nem kért többet a Bige érdekeltségében lévő műtrágyából. Az agrárvilágot ismerők ezen a lépésen persze már nem lepődtek meg, hiszen akkorra már nemcsak a bankárok szobáiban került szóba néha a két milliárdos felhőtlennek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető viszonya. Voltak, akik direkt támadásként értékelték a KITE lépését.

A társaság igazgatósága 2014 novemberében adott információt a legnagyobb hazai mezőgazdasági integrátor és a nitrogénalapú műtrágyapiac éves szükségletének 70 százalékát biztosító cég üzleti kapcsolatáról. Azt elismerték, hogy valóban hosszú ideje nem rendeltek műtrágyát a Nitrogénművek Zrt.-től, ennek oka azonban nem az volt, hogy nem tartottak volna rá igényt - ahogyan arról utóbbi társaság elnök-vezérigazgatója a sajtóban nyilatkozott. Emlékeztettek arra, hogy a KITE tulajdonváltásakor lezáratlan, vitás ügyek voltak folyamatban. A társaság által előre kifizetett műtrágya leszállítását a gyártó 2013 őszén csak késedelmekkel teljesítette, a gyár azonban nem ismerte el a késedelmet.

Kapcsolódó

Az árazásról is vita volt

Szintén a KITE-től származó információ, hogy a péti gyár 2013 tavaszi két hónapos leállása miatt a vállalkozásuk kénytelen volt 2013 tavaszán fedezeti vásárlásokat végrehajtani, hogy szerződött partnereit ki tudja szolgálni. A zömmel importból végrehajtott műveletek során csak a Nitrogénművekkel korábban leszerződött árnál drágábban lehetett beszerezni a szükséges műtrágyát. A magasabb ár mellett a fuvarköltség is jelentős többletkiadást okozott a KITE számára. Ezt követően, 2013 novemberétől 2014 áprilisáig minden hónapban olyan kondíciós listákat és árakat küldött a Nitrogénművek a társaság részére, melyekben az árak magasabbak voltak a belföldi piaci áraknál, holott a KITE számára a tulajdonosváltást megelőző hároméves időszakban nem ez volt az üzleti gyakorlat. A hazaiaknál magasabb beszerzési áron a KITE nem rendelhetett műtrágyát, mivel azt csak jelentős veszteséggel tudta volna értékesíteni - érvelt az integrátorcég igazgatósága.

A vállalat partnerei a társaság tulajdonosváltásakor Magyarország szántóterületének a felét művelték: összesen 2,2-2,3 millió hektár volt azoknak az összterülete azoknak a mezőgazdasági földeknek, akikkel érdemi kapcsolatban álltak. Nem nehéz tehát felmérni annak a jelentőségét, hogy a Nitrogénművek számára mekkora érvágást is jelentett a KITE kihátrálása a műtrágyagyártóval való üzleti kapcsolatból, még akkor is, ha Bige László előre menekült és új értékesítési csatornákat épített föl. A nagyvállalkozó korábban arról beszélt, hogy a legyártott műtrágya több mint 50 százalékát belföldön értékesítik. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy el tudnák adni akár a teljes termelésüket külföldre, de nyilvánvalóan számukra a legfontosabb piac a belföldi. Az 1,1-1,2 millió tonnás hazai felhasználás 80 százaléka Pétisó, de évente 5 százalékos növekedés várható az igényeknál. "Ennyi növekedés benne van a piacban, hiszen még mindig nagyon el vagyunk maradva a régi uniós 15-ök műtrágya-felhasználási átlagától. Nálunk nem több 65 kilónál a hatóanyag kijuttatás hektáronként, míg a régi 15-öknél ez a mennyiség 220 kiló felett van. Tehát van hová fejlődnünk és lassan a gazdálkodók is rádöbbennek arra, hogy a profitot csak a műtrágyán keresztül lehet növelni" - mondta korábban a nagyvállalkozó.

A magyar gazdák nem műtrágyáznak

Bige érvelését alátámasztja, hogy a hazai gazdák tudásszintje és tápanyag-utánpótlási gyakorlata messze van az optimálistól és a kívánatostól. A gabonahozamokban kell már a jövőben növekedni, mivel az uniós támogatások elapadása után csak ezek versenyeznek majd a gabonapiacon, a hozamokat növelni pedig addig lehet, amíg van elegendő támogatás is erre.

Kép: Napi.hu

Már csak azért is, mert a műtrágya-felhasználás nemhogy növekedne - ahogyan Bige várta -, hanem csökken. Tavaly például a műtrágya-forgalmazók 1,5 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelők részére, ami 9,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Igaz, több mint 2016-ban, és 2014-től a növekedés folyamatos volt egészen a múlt évig.

Tavaly ráadásul erősen megtört ez a folyamat: a múlt évben a műtrágyaárak átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek, míg a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele a felhasznált mennyiség csökkenése miatt, 2,1 százalékkal 126 milliárd forintra csökkent. Közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 82 százalékát értékesítette a 10 legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat 2018-ban az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint.

A mezőgazdasági termelők által 2018-ban vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma pedig 554 ezer tonna volt, 56 ezer tonnával, 9,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 11,3, a foszforhatóanyag-tartalom 2,8, a kálium pedig 8,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Az NPK-hatóanyagok aránya 2017-ben 64:18:18 volt, 2018-ban pedig 63:19:18, azaz a foszforfelhasználás aránya erősödött, a nitrogéné mérséklődött.

Kép: Napi.hu

Természetes súlyban vizsgálva 2018-ban közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 1 millió 532 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, amiből 1 millió 97 ezer tonna egykomponensű, 435 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya - hatóanyag súlyban - 2017-ben 61:39, 2018-ban 59:41 volt, tehát tavaly tovább nőtt az összetett műtrágyák aránya. Ez a tendencia 2015-től figyelhető meg, amikor az arányszám 66:34 volt az egyszerű műtrágyák javára. Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva különben a teljes műtrágya-értékesítés volumene 4 százalékkal nőtt 2018-ban. Az összetett műtrágyák forgalma 17, az egykomponensű káliumé 2 százalékkal emelkedett 2018-ban a 2013-2017-es évek átlagához mérten, az egykomponensű foszforműtrágyák volumene 20 százalékkal csökkent, míg az egykomponensű nitrogénműtrágya értékesítési mennyisége változatlan maradt a megelőző öt év átlagához képest.

Azt a keveset se úgy használják, ahogy kéne

Sajnálatos, de régóta ismert tény, hogy a hazai műtrágya-felhasználás messze elmarad a kívánatostól. Míg nálunk az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás 65-70 kilogramm közé tehető, addig a gabonatermesztésben élen járó termelők jellemzően 110-120 kilogrammot juttatnak ki. És ez nem csak a szigorú nitrát rendelet miatt van így. Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica ötéves hazai termésátlaga hektáronként 6,9 tonna, Új-Zélandon 12 tonna, az Egyesült Államokban és Chilében egyaránt 11-11 tonna, és 9 tonna Törökországban. És még lehetne sorolni. A búzánál sem jobb a helyzet: itthon a hektáronkénti termésátlag hozzávetőlegesen 5 tonna, alig több, mint az 1970-es években, miközben az akkor velünk azonos szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart.

Ráadásul az itthoni, eleve alacsony tápanyag mennyiség kijuttatásának időzítése és hatóanyag szerinti megoszlása sem jól átgondolt sok esetben. A gazdák negyede nem is végez őszi alaptrágyázást a kalászosoknál - a gyártók és forgalmazók ajánlása és a bizonyítottan nagyobb hozam ígérete ellenére.