A fuvarozó a 2014. augusztus 31. és 2015. január 5-e között teljesített 15 fuvar díját követelte a megrendelőtől. Ezek 5,1 millió forintot tettek ki, amit a megrendelő nem is vitatott, ellenben úgy vélte, hogy ebbe beszámítja azt a kárt, amit - szerinte - a fuvarozó okozott neki. Még az év augusztus elején a fuvarozó a megbízó megrendelésére felrakott gyorsfagyasztott meggy és fagyasztott zöldségkeverék szállítmányt a címzett nem vette át. A megbízó szerint ebből éppen annyi kára származott, mint amennyi a ki nem fizetett fuvardíj, vagyis pariban vannak.
A fuvarozó nem így gondolta és a bírósághoz fordult. Az első fokú bíróság részítéletet hozott. Ez alapján a megrendelőnek ki kellett fizetnie az 5,1 milliós fuvardíjat. A beszámítás nagy terjedelmű bizonyítást igényel, ezért indokolt a részítélet, de a végső ítélettel a részítélet módosítható, vagy akár hatályon kívül helyezhető - írta indoklásában az első fokú bíróság.
A másodfokú bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, mindössze a késedelmi kamaton változtatott némiképpen.
Kifogásolt - veszített
A megrendelő ezt követően a Kúriától kért felülvizsgálatot, de nem billent felé a mérleg nyelve. Azt állította, az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon jutottak arra a következtetésre, hogy a fuvarozó keresete részítélettel elbírálható. E körben arra hivatkozott, hogy ezzel sérült a felek perbeli esélyegyenlősége és jelentős üzleti kockázatot kell ezáltal viselnie.
A Kúria viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bíróságok helyesen, jogszabálysértés nélkül mérlegelték a felek által előadottakat. A megrendelő, a fuvarozó részítélettel megítélt követelését sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vitatta, az általa beszámítási kifogásként előterjesztett kárigény pedig nem a keresettel érvényesített fuvarozási díj igényekhez, hanem a peres felek között létrejött, de a megbízó által ebben a perben nem érvényesített fuvarmegbízáshoz kötődik.