Egy cég biogázüzemet kívánt létesíteni és leszerződött egy szállítóval, amely biogázmotort szerelt fel a létesítményben - így indul a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.
A motor felszerelése után a szállító megkapta megrendelőjétől a teljesítésigazolást, viszont az utóbbi nem fizetett ki neki egy 3 milliós részszámlát és a 6,5 millió forintos végszámlával is adós maradt. Ennek ellenére - újabb szerződés alapján - leszállított a megrendelőnek egy másik gázmotort is 49 ezer euróért, amelyből csak 29 ezer eurót kapott meg.
A megrendelő különféle hibákra hivatkozott, amelyeket a szállító kijavított. Ezután újabb hibákra hivatkozott a megrendelő, de a szállító szakértője nem talált hibát. Ennek ellenére a megrendelő - garanciális javítás címén - tartotta vissza a 9,5 millió forintot és a 20 ezer eurót. Ekkor kezdődött a per.
Az elsőfokú bíróság a kért összegeket - annak kamataival együtt - megítélte. Úgy vélte a bíróság, hogy a felhozott hiba kívül esik a szavatosságon. A megrendelő fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerősen - fizetésre kötelezte. A perben több szakértő is adott véleményt, de ezekre a megrendelő csak öt hónap múlva reagált, a bíróság a késlekedésre hivatkozva nem vette figyelembe a kifogásait.
A megrendelő felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. Egyrészt ugyanis nem jelölte meg azokat a jogszabályokat, amelyek sérültek az eljárás során, másrészt alaptalanul kért újabb szakértőt. A korábban eljárt bíróságok a meghallgatott szakértők véleményeiben nem találtak ellentmondást, így új szakértő kirendelésére - az eljárási szabályok szerint - nem volt lehetőség.
Csak a felülvizsgálat két és milliójába került a megrendelőnek, nem számítva az ügyvédi költséget.