Hagyományosan a december a legerősebb hónap az életbiztosítási piacon. Két oka van ennek: egyrészt a személyi jövedelemadó (szja) kedvezménnyel támogatott biztosításokat ilyenkor érdemes még extra pénzzel kiegészíteni ahhoz, hogy jövő év elején megkaphassa az ügyfél az adó-visszatérítést, másrészt általában decemberben érkezik a legvastagabb fizetéses boríték is az év végi jutalmaknak, pulykapénznek köszönhetően, erre pedig a biztosításközvetítők is próbálnak lecsapni.

Sok a baj az ügynökökkel

Kapcsolódó

Egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak az életbiztosításokra és az értékesítésre, a közvetítők egy része ott is hagyta a szakmát az elmúlt években. A válság előtt még csaknem 42 ezren foglalkoztak biztosításközvetítéssel, jelenleg már csak 27 ezren. Igaz, ők fejenként átlagosan háromszor akkora - évente 5-6 millió forintnyi - jutalékot tesznek zsebre most, mint tíz évvel ezelőtt. A piac tisztulását egyebek között olyan intézkedések is elősegítették, mint az etikus életbiztosítási koncepció bevezetése.

A megmaradt ügynökök gyakorlatával szemben is számos kifogása van a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A hatóság legutóbb az OVB-t bírságolta meg összesen 35 millió forintra, egyebek közt a többes ügynök által az egyes ügyfélszerződések megkötését megelőző hiányos tájékoztatás, a közvetítői alvállalkozók oktatási nyilvántartásának pontatlanságai miatt.

Az OVB nem teljeskörűen tájékoztatta ügyfeleit arról, mekkora veszteséget jelent számukra a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításaik idő előtti visszavásárlása (vagy a további díjfizetés megszüntetése), s ezzel együtt egy új életbiztosítási szerződés megkötésének kezdeti költsége. Az igényfelmérésekkel sem volt minden rendben.

Ledózerolt Quantis

Az OVB a legnagyobb szereplő a biztosításközvetítői piacon, tavaly az MNB Aranykönyve szerint 8,2 milliárd forintos árbevételéhez 972 milliós nyereség társult. Az OVB évről évre növekszik, nem mondható már el ugyanez egykori Brokernet utódcégéről, a Quantisról. A társaság 2013-ban és 2014-ben még 4 milliárd forint fölötti árbevétellel büszkélkedhetett, tavaly már alig 1,75 milliárd folyt be a kasszába.

A Quantis is folyamatosan kapja a felügyeleti bírságokat. 2017-ben 52,5 milliárd forintos büntetést ért a cég gyakorlata, amely során arra vette rá az ügyfeleket, hogy mondják fel a korábbi életbiztosításaikat, és kössenek helyettük újakat. Az ügyfelek az ilyen átkötések során nem jártak feltétlenül jól, a közvetítő viszont mindenképpen felvette a jutalékot.

Most szeptemberben az MNB újabb 50 millió forint bírsággal sújtotta céget különféle feltárt jogsértések miatt, különösen az összeférhetetlenségi és ösztönzőkre vonatkozó szabályok megsértése alapján. A többes ügynök biztosításközvetítő jutalékrendszerével ugyanis előnyben részesítette a tulajdonosi körben átfedéseket mutató Novis Biztosító termékeit és belső szabályzatai sem tárták fel és kezelték megfelelően az érdekkonfliktust. Az MNB megállapította, hogy a Quantis gyakorlata súlyosan sértette az ügyfelek érdekeit.

Jegybanki bírságok életbiztosítás-közvetítő cégeknek (2019)
KözvetítőBírság összege
Quantis102,5 millió
Mic Biztosítási Alkusz15 millió
Consequit3,5 millió
Extrema Hungary2 millió
Sempelior1 millió
K&K Centrum500 ezer
Forrás: MNB

Betiltott biztosítások

Az sem jó hír a Quantisnak, hogy a Novis termékeit nem értékesítheti tovább. A szlovákiai biztosítóban 9,9 százalékos részesedése van a magyarországi közvetítőnek, illetve a Quantis tulajdonosának, Kostevc Péternek.

Az immár tíz országban jelen lévő Novis 2014 óta van jelen Magyarországon, és eddig ahány terméke volt, mindnek az értékesítését meg kellett szüntetnie. Tavaly nyáron a NIVO II, Everest Pro, Everest Pro Plusz, valamint Wealth Insuring biztosítások értékesítését kellett felfüggeszteni. A felügyelet azt kifogásolta, hogy a cég nem adott megfelelő tájékoztatást az ügyfeleknek a biztosításokhoz kapcsolódó tőkevédelemről.

A biztosító tőkevédelmet ígért az életbiztosításokra, ezt a védelmet a befektetési politika alapján érte volna el - mondta a Napi.hu-nak Oto Lanc, a biztosító magyarországi országigazgatója. Az MNB szerint azonban ez kevés, garanciát is kellett volna vállalnia a befektetésekre, vagy pedig úgy kellett volna átírni az ügyféltájékoztatót, hogy ne szerepeljen benne a tőkevédelem kifejezés a díjtartalékok és a tőketartalékok kapcsán.

Kriptopénzek, számviták

A Novis végül nem írta át az ügyfél-tájékoztatókat, inkább új termékkel állt elő, ez volt a Sensum. Ennek az értékesítését is felfüggesztette azonban nemrég az MNB. A jegybank szerint a biztosító nem megfelelően számolta ki a teljes költségmutatót (tkm), emellett kockázatos eszközökbe, például kriptovalutába fektette az ügyfelek megtakarítását.

Az MNB szerinte a tkm felső határát úgy kellett volna megadni, hogy 100 százalékban figyelembe veszik a legdrágább eszközalap költségeit. A biztosító azonban csak 50 százalékig vette figyelembe, mivel abba az eszközalapba legfeljebb a megtakarítások felét tehette az ügyfél. Az eszközalap ugyanis magas kockázatúnak számított, az MNB szerint azért, mert kriptovalutában tartotta az ügyfelek pénzét. A Novis azonban ezt is vitatja, a Digital Assets alap nem vásárolt semmilyen kriptovalutát, hanem egy olyan mögöttes befektetési alapba fektetett (a lichtensteini Eljovi Multi Strategy Fund), amely a kriptotőzsdéken végzett arbitrázs-műveleteket.

Magyarán figyelték az egyes piacokat, és ha azt látták, egy adott pillanatban az egyiken olcsóbb, a másikon pedig drágább a bitcoin, az olcsóbb piacon megvásárolták, majd a másikon eladták. Ebből az árfolyamkülönbségből próbált nyereséget termelni az alap, ami viszonylag eredményesen sikerült is. A jegybank azonban hajthatatlan: ha a mögöttes eszközalap a kriptotőzsdéken vásárolt és adott el, az végső soron kriptovaluta-befektetésnek számít akkor is, ha nem az árfolyamok emelkedésétől várt nyereséget a konstrukció.

A többi közvetítő sem volt rendben

Az MNB a Novis partnerei közül többet is megbírságolt az elmúlt hónapokban, igaz, a büntetésük jóval kisebb lett, mint a Quantisé. Az Extrema Hungary Kft. 2 millió, a Sempelior Zrt. 1, a K&K Centrum Kft. pedig 500 ezer forint felügyeleti bírságot kapott.

A Novis termékét értékesítő közvetítőkön kívül a Mic Biztosítási Alkusznak is benyújtott egy hétmilliós és egy nyolcmillió forintos számlát a jegybank, náluk az volt a fő kifogás, hogy bár elvileg több biztosító termékét kellett volna ajánlaniuk, csak az egyikét próbálták eladni.

A Brokernet másik utódcége, a Consequit sem úszta meg az idei évet bírság nélkül. 2,5 millió forintos felügyeleti és egymillió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kellett fizetnie, egyebek között azért, mert a vizsgálat szerint nem mindig alkuszként járt el, vagyis nem mindig az ügyfelek, hanem a biztosítók érdekeit képviselte - derül ki a jegybanki határozatból.

Ezt ajánlja az MNB

Az élet- vagy nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésekor, a fogyasztó ne döntsön azonnal. Szerződéskötés előtt alaposan tájékozódjon, akár több biztosító ajánlatát is áttekintve. A biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig tanulmányozza át a szerződési feltételeket, szabályzatot, és ha valamit nem ért, kérje szakember segítségét, magyaráztassa el az esetlegesen nem egyértelmű fogalmakat. A felmerülő kérdéseket ajánlott írásban feltenni, és a választ is ilyen módon kérni.

A biztosító köteles a szerződéskötést megelőzően kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást adni többek között a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről. E tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító által nyújtott szolgáltatás korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt. A szerződéshez kötődő ügyféljogokról való tájékozódás mellett legalább ilyen fontos, hogy a fogyasztó tájékozott legyen a kötelezettségeiről is, amivel a teljes tartam alatt ő is meg tud felelni szerződéses kötelezettségeinek (nem csak a díjfizetést, hanem a változásbejelentéseket, határidőket, stb. is ide értve).

A hosszú távra szóló életbiztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény. Hagyományos biztosítások esetében a a biztosító egy alacsony hozamot garantál és a befektetés esetleges kockázatát ő viseli. Ezzel szemben a befektetéshez kötött, vagy unit-linked típusú termékek esetén a biztosító az ügyfél megtakarításra szánt összegét az ügyfél kérésének megfelelően befekteti és a befektetésen elért hozamokat jóváírja. Fontos tudni, hogy a unit-linked típusú termékeknél - szemben a garantált/technikai kamatot adó hagyományos megtakarítás vagy vegyes életbiztosításoknál - a befektetési kockázat az ügyfélé, s sok terméknél a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetéseknél. Előfordulhat az is, hogy a befektetés nem ér el hozamot, sőt a tőke értéke csökken.

A biztosító egy-egy eszközalapot csak abban az esetben nevezhet tőke- vagy hozamgarantáltnak, ha ahhoz tényleges pénzügyi garanciát biztosít. A hozamgarancia egyben tőkegaranciát is jelent. A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát, fontos tájékozódni az adott konstrukció költségstruktúrájáról.

A biztosítóknak kötelező a költségekre vonatkozó teljes költségmutatót (TKM) számolni. A TKM egy olyan mutató, ami egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerülő valamennyi költségeket, így segít összehasonlítani a különböző szerződések "árát".

A fogyasztónak nem árt tisztában lennie az úgynevezett maradékjogok mibenlétével sem. Ezek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor.