Évekkel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy Svédországban átálltak a hatórás hétköznapokra, két órával csökkentve így az előírt napi munkavégzést. A szkeptikus hangok ellenére a svédek pozitívan számoltak be a változás eredményeiről. Azóta több kutatás is készült a jelenség felmérésére, amikkel párhuzamosan egyre több ország rövidíti a munkaidőt. A váltás a munkaadók szempontjából beosztottjaik ritkuló betegszabadságát, kiégését jelenti, a munkahelyi morál, az általános hangulat és jóllét javulását, miközben a produktivitás nem lankad: a gazdasági mutatókban sem jelentkezett visszaesés.

Mi a helyzet itthon, hogy állunk a munkaórákkal? Szigeti Nikoletta, a Profession.hu Services üzletágvezetője szerint a pandémia nyomán elterjedt otthoni munkavégzés jó próbatételként szolgált e tekintetben a vállalatok és munkavállalóik számára, a kihívást pedig pozitív eredménnyel abszolválta a szereplők többsége. A vírusjárvány tavaszi berobbanását követő kényszerszerű home office-ba vonulás ráadásul nehezített feladatot jelentett, hiszen a legtöbb vállalat még nem volt felkészülve sem technikailag, sem munkaszervezési szempontból, illetve a munkavállalóknál sem volt idő, lehetőség az otthoni iroda megfelelő kialakítására, magánéleti körülmények – például a gyerekek felügyelete, ellátása, iskolai teendőik mentorálása – megszervezésére.

Kapcsolódó

A kihívások ellenére a vállalatok nagy részénél mégis intézményesülni tudott az otthonról való munkavégzés, ráadásul teljesítménycsökkenés nélkül. A Profession.hu egy évvel ezelőtti felmérésekor a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy megtartják az otthoni munkavégzés lehetőségét munkavállalóik számára, és mindössze a válaszadók 32 százaléka tervezte a nyitás utáni teljes létszámmal való visszatérést az irodába.

Itthon megindult a visszarendeződés

Mindezek ellenére a hazai munkaerőpiacon megindult a visszarendeződés a klasszikus munkavégzés felé: több irodába visszahívják már az alkalmazottakat. Érthető elvárás lehet a személyes jelenlét, hiszen gyakran a vállalati érték a csapatszellemben, a jó munkahelyi társaságban, közegben testesül meg, így kiemelten fontos, hogy együtt, egy helyen dolgozzanak a kollégák.

Praktikus megoldást jelenthet egy köztes, hibrid állapot, a hibrid munkavégzés kialakítása, amely során a kollégák csoportokba osztva felváltva dolgoznak otthonról és az irodából. Ennek a felállásnak előnye, hogy egyfelől megmarad a lehetőség az otthoni munkavégzésre, másfelől bizonyos időközönként mégis találkoznak személyesen is a kollégák, így fenntartva a kohéziót a csapaton belül. Ráadásul a hibrid szervezeteknek kevesebb térre van szükségük az osztott létszám miatt, így egy kisebb iroda fenntartása számottevő megtakarítást jelenthet a vállalatnak.

Mit hozhat a jövő?

A távolabbi jövőben működésképes modell lehet a heti négy napos vagy napi hatórás munkahelyi beosztás, de több feltétel szükséges a sikeréhez. Ne feledkezzünk meg a szükséges központi átszervezésekről se, olyan jogszabályi változásokról, mint a bérszámfejtés, betegszabadság, különböző partnercégek és egyéb intézmények – például óvoda, iskola – munkaidejéhez szinkronizált időbeosztás. A technikai fejlődés üteme és a mindenkori technológia elterjedése is befolyásolja a rugalmas munkavégzés lehetőségeit. A robotizációval folyamatok automatizálhatóak, jelentős emberi erőforrást szabadítva fel. Kialakulhat egy olyan felállás, amikor az emberi munkaerőből kevesebbre lesz igény a napi feladatok során és elegendő a kontrollfunkció ellátása. Így egy optimális egyensúly állhat fel, amiben a modern technológia nem ellenségként, hanem segítőként kap szerepet, egy üzletileg rentábilis faktorként terhet véve le az emberek válláról.

Elvárássá vált a rugalmasság

Arra azonban lehet számítani, hogy a multinacionális vállalatok új tételként fogják használni employer branding startégiájukban a lehetőség felkínálását: egyértelműen látszik, hogy a jelölt oldaláról elvárássá vált a rugalmasság az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, és akár a visszalépés oka lehet, ha a felvételt hirdető cég nem ad erre lehetőséget.

A csökkentett munkarend pozitív hatásai mellett azonban hátrányokkal is számolni kell - hívja fel a figyelmet Szigeti Nikoletta. Matematikailag nézve az így bekövetkezett változást, az ötödét elveszítik a hatékony munkaidőnek, ami számottevő kiesést jelenthet, hiszen ennyi egységgel kevesebb feladatot tud elvégezni egy adott munkavállaló és ennél fogva az egész vállalat. Globális átszervezés, a folyamatok optimalizálása, új üzleti működésre való átállás szükséges ahhoz, hogy üzletileg annyi előnnyel járjon, mint amennyit munkavállalói szempontból kapnak a végén.

A közeljövőben az otthoni munkavégzés és hosszú távon az esetleges rövidített munkaidő hivatalos bevezetéséhez elengedhetetlen a bizalom. Ahhoz, hogy Magyarországon is gyökeret verhessen ez az új modell, szemléletváltásra van szükség: fontos lenne nyitni afelé, hogy a határidőre elvégzett munka és annak színvonala legyen az elvárás, ne pedig a munkával töltött napszak és helyszín egységesítése, meghatározása.