Bebiztosították magukat a magyarok a koronavírusjárvány idején. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint rekord összeg 2313,8 forint volt az első félév végén különféle életbiztosításokban, 12 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A járvány tavaly márciusi kitörése óta több mint 240 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosításokban lévő tartalék. A befektetési egységhez kötött életbiztosításokban 1592,9 milliárd forint halmozódott fel, ez is historikus csúcs, a vegyes életbiztosításokban pedig már több mint 720 milliárd forint van. 

A hagyományos vegyes életbiztosítások tartalékai csak néhány éve kezdtek nőni, korábban 2007-ben voltak a csúcson (708 milliárd forint volt akkor bennük). A tizenéves rekord tavaly a harmadik negyedévben dőlt meg végül. 

A nem életbiztosítások tartaléka szintén történelmi csúcson van, a félév végén megközelítette a 677 milliárd forintot. A tartalékok növekedésének az egyik oka az, hogy a károk tavaly csökkentek, sőt az idei első félév sem terhelte meg túlságosan a biztosítók pénztárcáját. A helyzet azonban változhat még, az idei nyár viharkárok szempontjából ugyanis szokatlanul pusztító eddig, 2010 óta a legrosszabb évnek nézhetnek elébe a biztosítók. 

Kiszálltak a magyar állampapírokból

A biztosítók mérlegfőösszege 3479,6 milliárd forintra hízott, ami korábban nem látott rekord. Ebből csaknem 770 milliárd forintot azonban már a külföldi eszközök tettek ki, vagyis a vagyon 22 százaléka nem hazai befektetésben volt. Az első félévben bekövetkezett impozáns vagyonnövekedést ezúttal a forint árfolyamának mozgása nem segítette, a forint június végén viszonylag erős volt, vagyis a külföldi eszközöket alacsonyabb árfolyamon válthatták forintra. 

A vagyonkezelők aktívan reagáltak a piaci fejleményekre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési ciklusának kezdetén például úgy léptek, hogy a hozamemelkedés előtt álló állampapírokból elég sokat eladtak, és bankbetétbe tették inkább a pénzt. A döntés logikus, hiszen az alapkamat és a bankközi kamatok emelkedése miatt a betétkamatok nőnek, az állampapírok árfolyama viszont várhatóan csökken majd. Július végén 1443 milliárd forintjuk volt a biztosítóknak magyar állampapírban, 40 milliárddal kevesebb, mint 2020 végén. 

A részvényekben és a kockázatosabb eszközökben továbbra is bíznak az intézmények. Magyar részvényekben több mint 75 milliárd, magyar befektetési alapokban 593,3 milliárd forintot helyeztek el, utóbbi történelmi rekordnak számít. A unit linked életbiztosítások jó része meg is követeli a magasabb kockázatú eszközök tartását, hiszen részvény- vagy vegyes eszközalapok. A külföldi befektetések több mint 90 százaléka szintén befektetési jegy volt. 

Az év jól indult

A mérlegek alapján a második negyedév végén is nagyon jól állt a biztosítási szektor, eredmények azonban még csak az első negyedévről vannak, ami nagyon erős lett. A díjbevétel mindkét fő ágban nőtt, a nem élet ágban pedig az eredményesség is javult. A magyarországi biztosítási szektoron belül az életág 3,95 milliárd forintos biztosítástechnikai eredménnyel zárta az első három hónapot, a nem életág 16,9 milliárd forintot ért el ugyanezen a soron. A két ágazat együttes biztosítástechnikai eredménye pedig 20,84 milliárd forint lett, csaknem 12 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A nem biztosítástechnikai elszámolások viszont visszaestek, így az adózott és a nettó eredmény valamelyest elmaradt a tavalyi első negyedévitől, de nem lett rossz. Adózás után 22,7 milliárd forint maradt a szektornál. 

Az életág húzóterméke az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás, amiből 390 ezerre nőtt a szerződések száma. Szépen nőtt a díjbevétel a lakossági és a vállalati vagyonbiztosításoknál is. A káresemények eközben az idei első negyedévben kedvezően alakultak. Jóformán minden szegmensben csökkent a kárráfordítások összege. A nem életbiztosítási szegmens egészében a bruttó kárráfordítás 17,6 százalékkal esett vissza, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások után 4 százalékkal kell kevesebbet fizetniük a biztosítóknak, mint egy éve, az egyéb (casco) gépjármű-biztosítások kárráfordítása a tavalyinak kevesebb, mint a harmada, csupán a 28 százaléka lett.

A második és a harmadik negyedévben ezen a téren persze rosszabb mutatók jöhetnek majd. Az elmúlt hetek viharkárai a lakás- és autós biztosítások mellett a mezőgazdaságiak tartalékait is alaposan megcsapolhatják.