Már hivatalos, hogy Budapest önkormányzati fenntartású cégeinél - egyebek közt a BKV-nál, a BKK-nál, a FŐTÁV-nál, a Fővárosi Vízműveknél, a Fővárosi Csatornázási Műveknél, és a Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt.- nél - a munkáltatók egyaránt 0 százalékos bérfejlesztésre tettek ajánlatot 2021-re vonatkozóan. Bár a bértárgyalások most kezdődnek, a Fővárosi Önkormányzat jelezte, hogy ennél komolyabb ajánlatra nem képes forrásokat előteremteni, létszámleépítést, elbocsátásokat ugyanakkor nem tervez - mondta lapunknak Naszályi Gábor, a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke.

Korábban a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén Karácsony Gergely főpolgármester beterjesztette Budapest 2021-es költségvetését, és ebben már eredetileg is 0 százalékos bérfejlesztés szerepelt, amelyet azzal magyarázott, hogy a főváros nem készített mínuszos büdzsét, ezért nem szerepelnek benne a bérek. Október elején a városvezetés azt ígérte, hogy az IPA Plusz program keretében az 5 milliárd forint feletti iparűzési adóalappal bíró cégekre plusz sarcot vetne ki, a többletbevételt pedig később béremelésekre fordítaná.

Kapcsolódó

Ezt a programot azonban a kormány nem engedte megvalósítani, sőt nem sokkal később felére csökkentette az iparűzési adót az 5 milliárdnál kisebb alappal rendelkező vállalatok esetében, ami komoly csapást mér a helyhatóságra. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ezt követően bejelentette, hogy 2021 novemberére a főváros költségvetése teljesen kimerülhet. A BKV-s szakszervezetek abszolút megértik, hogy Budapestnek nincs pénze, de azt nem tudják elfogadni, hogy a dolgozóik reálbér-veszteséget szenvedjenek el, hiszen az inflációs nyomás jelentős - magyarázta az elnök.

A dolgozók lennének a politikai perpatvar áldozatai

A fővárosi közszolgáltató cégek szakszervezetei egységesen akarnak föllépni a béralku során. Lényegében nem  bérfejlesztést, hanem egy 5 százalékos bérrendezést követelnek, amely szerintük még azt a szintet sem éri el, amekkora a munkavállalók inflációs kitettsége, mivel a KSH által mért 3,3 százalékos fogyasztói árindexet nem olyan kosár alapján számolják, amely csak az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat érintené - esetükben ugyanis 8-10 százalékos lehet az inflációs ráta.

Naszályi szerint 5 százalék a minimumkövetelés, amelynél kevesebbet nem fogadnak el. A dolgozók ennél magasabb bérnövekedést tartanának kívánatosnak, de megértik a helyzetet, ezért az elvárások alacsonyak. Az érdekképviseletek számítása szerint éves szinten 6 milliárd forintba kerülne a bérkompenzációs csomag (Ebből a BKV-ra 3,7 milliárd jutna, a fennmaradó rész pedig az összes többi cégre), amely szerinte fővárosi viszonylatban nem tűnik megoldhatatlan problémának.

További követelésük, hogy amennyiben a kormányzat év közepén újabb munkáltatói járulékcsökkentés mellett dönt, akkor a felszabaduló forrásokat további 2 százalékos alapbéremelésre fordítsák a cégek.

Egyelőre nem látszik esély arra, hogy bérkompenzációhoz az állam pluszpénzt adjon, amely a MÁV tulajdonába került HÉV esetében viszont megvalósulhat. A kormány ígérete szerint ugyanis január 31-ig le kellet volna folytatni az egyeztetéseket a hipa-megvonás kapcsán arról, hogy a 25 ezer főnél népesebb településeket hogyan kompenzálják. Ezek a tárgyalások azonban még el sem kezdődtek - figyelmeztetett az elnök.

Úgy tűnik tehát, hogy az önkormányzati cégek dolgozói szenvedik el a politikai csatározásokat (s mint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, amennyiben nem tartanák a béreket reálértéken, az közvetlenül jelentene alulról felfelé történő újraelosztást).

Naszályi szerint semmiképp nem szeretnének politikai színezetet adni egy jövőbeni egységes fellépésnek,

mivel nem tudják elbírálni, hogy ki az elsődleges felelős. Úgy látja, nem elégséges csupán a munkáltató ellen fellépni, hiszen ez nem pusztán a főváros feladatköre. Amennyiben a fővárosi közszolgáltatók egységesen sztrájkba lépnének, az nem csak az önkormányzatnak, hanem a kormánynak is fájna, hiszen a magyar GDP mintegy 36 százalékát Budapest állítja elő.

Sokakat fenyegetnek megélhetési gondok

A BKV munkavállalói körében komoly feszültség alakult ki a járványhelyzet következtében, ám a döntéshozók ezt még nem érzékelik. A közlekedési vállalatnál jelentősen lecsökkent a munkamennyiség a járatritkítások miatt, így jórészt kiesett az a pluszjövedelem amelyet a többletmunkával - például túlórázással, éjszakai munkával - szereztek meg a dolgozók. Pusztán az alapbérből viszont nem tudnak tisztességgel megélni az emberek, és ha még reálértéken is csökken a bérük, akkor az komoly megélhetési problémákhoz vezethet - fogalmazott az EKSZ elnöke.

A további lépésekről még tárgyal a BKV három reprezentatív szakszervezete, amelyek együttesen a dolgozói állomány 86 százalékát képviselik. A szolgáltatócégekkel közös fellépést szeretnének, bevonva a szakszervezeti konföderációkat és az azokon kívül álló szervezeteket is, hogy kiharcolják legalább a bérkompenzációt. Egyelőre kidolgozás alatt van, hogy milyen lépéseket akarnak tenni, de akár a sztrájk is szükségszerűvé válhat. Remélhetőleg a jövő héten már tiszta képet kaphatunk arról, hogy milyen kört lehet bevonni a megmozdulásokba - összegezte Naszályi Gábor.