Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) alelnöke sajtóközleményt adott ki a Közgép Zrt. közbeszerzésekből való kizárásával kapcsolatos ügyben. Ennek lényege, hogy a KH keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság szeptember 22-én - a határozata végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkező - bírósági végzés ellen fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez. (Érdekesség, hogy a KH honlapján a fellebbezés benyújtásának időpontja nem 22., hanem egy nappal későbbi, szeptember 23. - legalábbis ma, szeptember 24-én).
A KH-alelnök jogi szöveget tartalmazó mai sajtóközleménye az egyszerű olvasó számára nem könnyen értelmezhető, de annak végén az alelnök azt is feltüntette, hogy ha azt "cikk írásához kívánják felhasználni, úgy azt kizárólag teljes terjedelmében idézve és az eredeti, teljes szövegkörnyezetben megtartva tegyék". Így azt alább, keretes írásunkban közöljük.
Az alelnök szerint ugyanakkor "jogi szempontból értelmezhetetlen és irreleváns a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint az érintett gazdasági szereplő 3 évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná".
Ellentét
Az Orbán-Simicska ellentét több állami szervezetnél hozott személycserét az elmúlt időszakban. A Közbeszerzési Hatóság és a hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság vezetésében is változás történt, ugyanis jelenleg egyik szervezetnek sincs elnöke. A 444.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy távozik a KH elnöke, Gajdos Róbert és a döntőbizottság elnöke, Kövesdi Zoltán is. (Akkor a hatóság arról tájékoztatta a lapot, hogy Kövesdi még nem mondott le. Ugyanakkor a 444.hu információját nem hivatalosan több helyről is megerősítették.)
Jelenleg Rigó Csaba Balázs személyében alelnök áll a KH élén, őt a helyi önkormányzatok országos szövetségei delegálták 2010-ben - a törvény szerint 15 tagú, jelenleg 13 tagú - KH keretében működő közbeszerzések tanácsba. A tanács tagjai képviselik az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket. A delegáló (főként állami szervek) és delegáltak neveit itt olvashatja.
Rigó Csaba Balázs ugyanakkor kormánymegbízott, a Zala Megye Kormányhivatalt vezeti. Fidesz-tag, önéletrajza szerint 2007 óta a Fidesz önkormányzati tagozat Zala megyei tanácselnöke.
Bonyolult
Mint ismert, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a múlt héten felfüggesztette a Közbeszerzési Döntőbizottság - a Közgép közbeszerzési kizárásához vezető - határozatának végrehajtását a per jogerős befejezéséig. Ez a döntőbizottsági határozat a Közgép jogorvoslati kérelmének elutasításáról rendelkezett. A cég azért indította a jogorvoslatot, mert a Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Eduvizig) a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésén hamis adatszolgáltatásra hivatkozva kizárta az eljárásból a Közgépet.
A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig erre a hamis adatszolgáltatásra hivatkozva állapította meg, hogy fennállnak a kizáró ok szerinti jogkövetkezmények a Közgépnél. A közbeszerzési törvény 56. paragrafusa szerint ugyanis "az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő", aki "korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították". A hamis adatszolgáltatást azzal merítette ki a Közgép és a szerb alvállalkozója, hogy a vállalkozó kompjának zárt fedélzetének területe a Magyar Narancs információi szerint nem érte el az 500 négyzetmétert, csak 452,6 négyzetméter volt.
A döntőbizottság határozatában megállapította, hogy a hamis adatszolgáltatással fennállnak a kizáró ok szerinti jogkövetkezmények, s felkérte a KH-t, hogy a Közgép és alvállalkozója közbeszerzésekből való kizárásának tényét tüntesse fel a honlapján is.
Értelmezhetetlen, súlyosan jogsértő és tartalmilag megalapozatlan a bíróság döntése
Rigó Csaba Balázs ma kiadott közleményében ugyanakkor azt írja: "A Közbeszerzési Döntőbizottság D.392/11/2015. számú határozata a Közgép Zrt. jogorvoslati kérelmének elutasításáról rendelkezett. Ezzel szemben viszont a bírósági végzés a Döntőbizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Az irányadó eljárásjogi szabályozás és a töretlen bírói gyakorlat szerint fogalmilag kizárt, értelmezhetetlen a végrehajtás felfüggesztése egy kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben, ennélfogva a végzés súlyosan jogsértő és tartalmilag megalapozatlan."
Közgép Zrt. - Kötiviép'B Kft. | 6,673 |
A-Híd Zrt. - Swietelsky Vasúttechnika Kft. - Mészáros és Mészáros Kft. | 6,891 |
Duna Aszfalt Kft. | 6,891 |
Strabag-MML Kft. | 7,096 |
Forrás: kozbeszerzes.hu |
Rigó Csaba Balázs KH-alelnök közleménye
"A KÖZGÉP Zrt. közbeszerzésekből való kizárásával kapcsolatos ügyben hozott bírósági végzéssel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság 2015. szeptember 22. napján - az érintett végzés személyes átvételét követően azonnal - fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez.A Közbeszerzési Döntőbizottság D.392/11/2015. számú határozata a KÖZGÉP Zrt. jogorvoslati kérelmének elutasításáról rendelkezett. Ezzel szemben viszont a bírósági végzés a Döntőbizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Az irányadó eljárásjogi szabályozás és a töretlen bírói gyakorlat szerint fogalmilag kizárt, értelmezhetetlen a végrehajtás felfüggesztése egy kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben, ennélfogva a végzés súlyosan jogsértő és tartalmilag megalapozatlan.
Jogi szempontból értelmezhetetlen és irreleváns a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint az érintett gazdasági szereplő 3 évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná. A hamis adatszolgáltatás megtörténte objektív ténykérdés, amely alapján az ajánlatkérő döntésével beállt a kizáró ok. Ez nem akadályozza a jogszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárások keretében korábban elnyert projektek befejezését, így a már fennálló közbeszerzési szerződésekben érintett beszállítók, munkavállalók tevékenységére nincs közvetlen hatással. Ugyanakkor az uniós források felhasználásának szabályszerűsége olyan közérdek, amely mellett a növekvő árbevétel elérése céljából hamis adatot szolgáltató cégek egyéni érdekeinek esetleges sérelme (várható kevesebb árbevétele) kisebb súlyú következmény.
A fentieken túl a Közbeszerzési Hatóság álláspontja az, hogy a bírói gyakorlattól eltérően az első fokú végzés nem jogi megállapításokat is tartalmaz, melyek akár alkalmasak lehetnek a közvélemény befolyásolására -, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata sodorhatja veszélybe a KÖZGÉP Zrt. által foglalkoztatott cégeket és munkavállalókat -, holott a Döntőbizottság a számára egyetlen járható jogi utat tartotta be, és pont a nevezett cég magatartása vezetett a jogkövetkezményekhez.
A Közbeszerzési Hatóság megismétli és sérelmesnek tartja, hogy a tárgyi végzést személyesen volt kénytelen átvenni. Azt számára a bíróság hivatalosan csak ezt követően kézbesítette. Ellentétben azzal, hogy azt már a meghozatala napján a KÖZGÉP Zrt., mint felperes kézhez vette. Ezzel az eljárási cselekménnyel a Közbeszerzési Döntőbizottság, mint alperes jogai súlyosan sérültek, hiszen a bíróság ezen eljárásával korlátozta az alperes fellebbezéshez való jogának haladéktalan gyakorlását.
Amennyiben a megküldött információkat további cikk írásához kívánják felhasználni, úgy azt kizárólag teljes terjedelmében idézve és az eredeti, teljes szövegkörnyezetben megtartva tegyék."
Budapest, 2015. szeptember 24.
Rigó Csaba Balázs
alelnök
Közbeszerzési Hatóság