A régióban továbbra is fennálló gazdasági és pénzügyi bizonytalanságnak köszönhetően nem változik a nagy befektetésekre általánosan jellemző kockázatkerülő magatartás - mondta el Szép Péter, a Deloitte Zrt. Üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere. Ennek oka továbbra is a vállalatokon belül keresendő: az áttörést jelentő lehetőségek keresése helyett a cégek sokkal inkább a jelenlegi helyzet fenntartására törekszenek, miközben folyamatosan vizsgálják a finanszírozás alternatív formáit.

A Deloitte legújabb felmérése szerint általánosságban megállapítható, hogy a pénzügyi igazgatók (CFO-k) egyelőre nem szívesen teszik kockára a nehezen beindult gazdasági fellendülés első vállalati eredményeit. A megkérdezetteknek csaknem a fele 2011-ben inkább a vállalat meglévő piacain szeretne árbevétel-növekedést elérni, és csak 17 százalékuk tekint új piacok felé.  A válaszadók 62 százaléka saját hazai piacát tekinti a reménybeli árbevétel-növekedés elsődleges forrásának, ami megelőzi a teljes közép-európai régió (16%), valamint az Egyesült Királyság és az eurózóna (14%) piacait, mint remélt bevételi forrást. Mindez arra utal, hogy a cégek tevékenységükkel, és földrajzilag is igyekeznek azokra a területekre koncentrálni, amelyekhez a legjobban értenek - tette hozzá a Deloitte szakértője.

A másik kulcskérdés a pénzügyi igazgatók számára a költségcsökkentés, hiszen a megkérdezettek 95 százaléka a következő évben kiemelkedő (54%) vagy közepes (41%) prioritású feladatnak ítélte cége esetében a költségek lefaragását.

A felmérés azt mutatja, hogy a régió vállalati pénzügyi vezetői többnyire elégedettek cégük jelenlegi céltartalékaival. Míg a válaszadóknak csaknem 60 százaléka azt várja, hogy az elkövetkező három évben az eladósodottságuk mértéke enyhén nő, vagy változatlan marad, a többségük szerint vállalatuk adósságszolgálati képessége javulni fog ugyanezen időszakban.

Magyarország és a régió

A lengyel pénzügyi igazgatók bizalma kisebb mértékben nőtt, mint régiós társaiké, ennek legvalószínűbb oka, hogy ők az erősnek tekinthető lengyel gazdaság miatt eleve jobb pozícióból indultak - mondta Szép Péter. A cseh pénzügyi vezetők kicsit hajlamosabbak a kockázatvállalásra, mint a szomszéd államokban élő kollégáik, a magyar és szlovák pénzügyi vezetők pedig a legkevésbé kockázattűrők a felmérés szerint. Horvátországban jellemzően nőtt az üzleti bizakodás, a román CFO-k többsége pedig kifejezetten optimista vállalatuk adósságszolgálati képességét illetően.

Valóban úgy tűnik, hogy az idő nem kedvez semmilyen radikális változtatásnak, hiszen az előrejelzések szerint számos területen mozdulatlanság, vagy csak enyhe növekedés várható, beleértve a cégek teljes hitelállományát, illetve a vállalatok adósságszolgálati és költség-finanszírozási képességét. Érdekes, és talán a konzervatív vezetői szemléletnek tudható be, hogy a magyar pénzügyi igazgatók a hitel iránti kereslet változatlanságát, vagy csekély csökkenését jósolják hazánkban - emelte ki a Deloitte Zrt. szakértője.

A magyar pénzügyi vezetők mintegy harmada tekint kevésbé optimistán cége pénzügyi kilátásaira, mint három hónappal korábban. A kockázatvállalási hajlandóság ugyanakkor a körükben továbbra is alacsony: a válaszadóknak csak 13 százaléka gondolja, hogy alkalmas az idő a nagyobb kockázatvállalásra.

A hazai pénzügyi igazgatók negyede tervezi az új piacokra történő belépést, míg minden második válaszadó a meglévő piacokon szeretné növelni cége árbevételét. A többiek a költségcsökkentésre, és az eszközök hatékonyságának növelésére koncentrálnak a felmérés szerint. A hitelek elérhetősége a vezetők beszámolói szerint javult, de ezzel együtt a saját tőke jelentősége is nőtt.

Nemzetközi kitekintés

A közép-európai pénzügyi vezetők körében végzett felmérés a Deloitte CFO Global Insights tanulmánysorozatának része, amely a pénzügyi vezetők véleményét kutatja világszerte.  A közép-európai felmérés és a Global Insights legutóbbi kiadványának tapasztalatai közötti különbség azt mutatja, hogy a közép-európai CFO-k optimistábbak az Egyesült Királyságban dolgozó társaiknál, de kisebb mértékben, mint az egyesült államokbeli pénzügyi vezetők.

Az eurózóna pénzügyi igazgatóinak optimizmusa lényegesen csökkent a növekvő spanyol munkanélküliség, a görög és ír válság, és a Belgiumban emelkedő infláció miatt, míg az eurózónán kívüli országokra, például Norvégiára,Svédországra és Svájcra általánosan pozitív hangulat jellemző.  Ezzel ellentétben az optimizmus szintje a hat közép-európai országban nagyjából együtt mozog.