Érthetetlen közömbösség kíséri az érintettek részéről a sokmilliárdos kárt okozó, három évvel ezelőtt csődbe ment zálogházi csoport büntetőügyét. A Bíró Péter - a pápai Lombard focicsapat egykori tulajdonosa - által birtokolt  Lombard Kft. és Kézizálog Zrt. cégduó még 2015 év elején ment csődbe. Ez utóbbi felszámolását az állami tulajdonban levő Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) végzi, de ennek menetéről  és állásáról csak a bírósági tanú kihallgatás során szerezhettünk volna információt.

Erre azonban a büntetőügy első két érdemi napján sem volt semmi esély. Sem a cégekhez 2015 januárjában kirendelt felügyeleti biztos, sem pedig a felszámolást végző munkatárs nem jelent meg ugyanis meg a tárgyaláson. Mivel az ügyben eljáró bírónő az időrendiség betartása mellett döntött, más tanukat nem akart és tudott beidézni. Ezért nem voltak jelen a károsult nyolc pénzintézet képviselői sem. És érdekes módon két tanúnak beidézett magánszemély károsult sem jelent meg a szerdai tárgyalási napon.

Kapcsolódó

Széchenyi Bank a végsőkig kitartott

A tárgyalás során egyetlen érdemi információt a PSFN egy másik munkatársától, a Széchenyi Kereskedelmi Bank (SZKB) Zrt. felszámolását végző Pataki Pétertől szerezhettünk, aki a bíróság előtt elmondta a pénzintézet két hitelszerződés miatt mintegy 650 millió forintos kárigényt jelölt meg, amely kamatokkal növelve megközelíti már a 900 millió forintot.

A nyolc károsult pénzintézet közül ez a bank volt az, amely még akkor is hitelezte a zálogcégeket amikor mások már nem. Az SZKB követeléséből a zálogtárgyak értékesítéséből eddig mindössze 4,8 millió forint térült meg. A folyósított hitelek mögött ugyanis a zálogba adott tárgyak álltak fedezetként - kérdés, hogy a 650 millió forint hitel mögött állt-e elegendő fedezet, s ha igen, akkor mi lett a sorsuk a zálogba csapott értékeknek. A kétségeket csak erősíti Pataki Péter bíróság előtt tett nyilatkozata, amely szerint 2011-14 között a Széchenyi Bank mindössze egy alkalommal tartott dokumentálható ellenőrzést a Kézizálog Zrt. zálogfiókjaiban, amelyen megtekintették a fedezetül szolgáló ékszereket, értéktárgyakat.

Lefogyott hitelek

A finanszírozó bankok a botrány 2015-ös kirobbanásakor 22 milliárd forintot meghaladó kárt jelöltek meg - ilyen nagyságú hitelt folyósítottak a Kézizálog Zrt.-nek. Érdekes módon a büntetőper szeptemberi első - lényegében - előkészítő napján a nyolc finanszírozó jelentősen csökkentette ezt az összeget, sőt volt olyan bank is, amely teljesen visszalépett a pertől. Az Unicredit Bank Zrt. például engedményezte 1,5 milliárdos követelését és visszavonta polgári jogi igényét, ugyanígy tett a Commerzbank Zrt. is, a karibi térségben bejegyzett Loyal Bank pedig teljesen elengedte a tartozást.

A bankok visszalépésének egyik oka vélhetően a felszámolás eddigi eredménytelensége lehet. Erről tanúskodik a Kézizálog Zrt. felszámolásáról készült második közbenső jelentés. Ebben a felszámoló PSFN leírja, hogy a cég élő zálogügyleteinek esetében a kihelyezett kölcsönök mintegy 39 százalékán nem volt zálogfedezet, míg a lejárt zálogügyletek esetében a kihelyezett kölcsönök 99 százalékának nem volt fedezete. Emellett a bankok nem ellenőrizték kellő gondossággal azt, hogy a zálogcég valós értékkel rendelkező tárgyakat vett be zálognak - és persze fizetett értük. Az ügy egy másik furcsa aspektusa, hogy a cégcsoport által Németországban kibocsátott - és euróban lejegyzett - kötvények mögé tett zálogjegyek és zálogtárgyak már a banki hitelek fedezetéül is szolgáltak.

Gyanús fedezetek

Mindezen nyitott kérdésekre legalább részben választ kaphatott volna a bíróság - és a közvélemény is - ha a PSFN felszámolója és 2015. január és április között kirendelt felügyeleti biztos megjelenik a tárgyaláson. Hiányzásukra rákérdeztünk a szervezetnél. Ezt a választ kaptuk:

"A Kézizálog Zrt. "f.a." korábbi felügyeleti biztosa, Jendrolovics Pál már nem áll munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a PSFN Kft.-vel, melynek következtében a PSFN Kft. az idézésnek az érintett részére történő kézbesítéséről nem tudott gondoskodni. A PSFN Kft. ennek tényéről, valamint a volt felügyeleti biztos utolsó ismert lakcíméről a Fővárosi Törvényszéket soron kívül, hivatalos úton tájékoztatta. A volt felügyeleti biztos Fővárosi Törvényszék által történő idézésének körülményeiről további információ nem áll rendelkezésünkre.

A megkeresésében foglaltakkal szemben, Keresztes Júlia (felszámoló - a szerk) arra tekintettel nem jelent meg a tanúként történő kihallgatáson, hogy a Fővárosi Törvényszék a kihallgatás tervezett időpontját megelőzően rövid úton tájékoztatta a PSFN Kft.-t azon döntéséről, hogy - a tárgyalás szisztémájának megtartására tekintettel és a védői indítványnak megfelelően - Keresztes Júliának a tegnapi napra tervezett tanúként történő kihallgatáson az idézés ellenére mégsem kell megjelennie.

Egyebekben felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy a PSFN Kft., valamint a vele munkaviszonyban álló valamennyi felszámolóbiztos teljes mértékben és minden esetben eleget tesz a büntetőeljárásokkal összefüggő jogi kötelezettségeinek, és szorosan együttműködve a büntető igazságszolgáltatás szerveivel, részükre - szükséges esetben, a törvényes keretek között - a maximális segítséget és támogatást minden esetben megadja."