A brexit ügyében egyelőre a jelenleg zajló EU-csúcs sem hozott újat, azaz egyre inkább úgy tűnik, hogy ha lesz is valamilyen megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között az valószínűleg csak az utolsó pillanatban fog megszületni. A jelen állás szerint azonban a megállapodás nélküli brexit felé tendálunk, miután a tárgyalások mintha nem akarnának kimozdulni a holtpontról.

Az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésén volt napirenden a brexit. Míg az uniós főtárgyaló, Michel Barnier arról beszélt, hogy "fokozni" szeretné a tárgyalásokat a brexit-megállapodásról a következő napokban, a csütörtöki uniós csúcson a tagállami vezetők úgy döntöttek, hogy ehelyett felszólítják az Egyesült Királyságot arra, hogy tegye mag a szükséges lépéseket a lehetséges megállapodás felé.

Kapcsolódó

Ezt Londonban csalódással fogadták. A brit külügyminiszter, Dominic Raab azt mondta a Sky Newsnak, hogy csalódottan és meglepődve fogadták az EU-csúcs döntését, miután ezt úgy értelmezték, hogy az Egyesült Királyságnak kell bevállalnia minden kompromisszumot, amit nem tartanak helyesnek. Raab ugyanakkor azt is hozzátette, hogy még nincs minden veszve, "közel vannak" a megállapodáshoz, amihez "mindkét oldal jó szándékú" hozzáállásával el lehet jutni.

Nagy változások jönnek 2021-től

A brit szigeteken egyelőre az év végéig alkalmazandó az uniós jog, hogy utána mi jön, még kérdés. Megállapodás hiányában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lesznek alkalmazandóak. Viszont bárhogy is legyen, az biztos, hogy 2021-től gyökeres változás következik be az Egyesült Királyság és az EU kapcsolataiban és ez igaz jogi értelemben is.

Az egyik ilyen az áfafizetésben lép életbe. Bár az általános forgalmi adó (áfa, európai jogi terminológiával hozzáadottérték-adó) mértéke tagállamonként eltérő, az Európai Unió harmonizált adófizetési, illetve adóbevallási rezsimet alakított ki a határon átnyúló értékesítésekre, illetve árumozgásokra. Ez alapján vállalkozások közti termékértékesítés esetén az áfát főszabály szerint a vevőnek kell bevallania és megfizetnie, mégpedig a saját országában alkalmazott áfakulcs szerint.

Az átmeneti időszak végétől, azaz 2021. január elsejétől viszont a harmonizált szabályok nem lesznek alkalmazandók a 27 uniós tagállam és az Egyesült Királyság viszonylatában. A továbbiakban ugyanis nem beszélhetünk Közösségen belüli értékesítésről és beszerzésről az Egyesült Királyságba küldött, illetve onnan érkező áruk tekintetében - hívják fel a figyelmet a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői.

A vállalkozások számára mindez nem csak azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságból az EU területére behozott áruk vámfelügyelet alá fognak tartozni és az EU vámuniójának keretein belül meghatározott egységes vámtarifák alá fognak esni, hanem azt is, hogy az EU-ba való behozatalkor, alapesetben az eljáró vámhatóságnak kell majd megfizetni a hozzáadottérték-adót, méghozzá a behozatal helye szerinti tagállam által kiszabott adómérték alkalmazásával. Vagyis az Egyesült Királyságból tengeri úton importált áruk után például - főszabály szerint - abban az országban kell majd áfát fizetni, melyben az áru az EU vámterületére lép (a rotterdami kikötőbe érkezés esetén például Hollandiában) - mutatnak rá a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői.

Lesz kivétel

A szabály alól van néhány kivétel.

  • Például az importőrnek nem kell majd az import után áfát fizetnie, ha az importált árut a behozatal tagállamától eltérő tagállamban működő megrendelő részére hozta be.
  • A szabály alól mentesülhetnek a 150 euró összeget meg nem haladó beszerzések is, melyek esetében az áru egyszerűsített vámellenőrzés keretében léphet majd be az EU területére, ha az EU-n kívüli - januártól például brit - eladó közvetlenül felszámítja és központilag befizeti a vevő tagállama szerinti - tehát például magyar - áfát. Ez a könnyítés vonatkozni fog a fogyasztók részére történő távértékesítésre (például internetes vásárlásra) is.

Exportnál nincs áfa, de van más

Az Egyesült Királyságba exportált áruk esetén áfafizetési kötelezettség ugyan nem lesz, viszont az Uniós Vámkódex rendelkezéseinek megfelelően kötelezővé válik a vámügyi kiviteli eljárás, amelynek keretében az exportőrnek be kell mutatnia az indulás előtti árunyilatkozatot a letelepedési helye szerint vagy az áruk exportálás céljából történő csomagolásának vagy berakodásának helye szerint illetékes, úgynevezett kiviteli vámhivatalnál. Az áruk ezt követően a kiléptető vámhivatal felügyelete alatt és ellenőrzési jogosultsága mellett hagyhatják majd el az EU területét.

A Taylor Wessing ügyvédei úgy vélik a brexit összességében jelentősen meg fogja növelni a nagy-britanniai import és export adminisztrációs terheit, és arra fogja szorítani a vállalkozásokat, hogy brit viszonylatú áruforgalmukat minden esetben erre specializálódott szállítmányozó cégek közbeiktatásával bonyolítsák.